A Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának fejlesztéséről, kivitelezéséről és finanszírozásáról a magyar és a kínai kormány 2015. november 24-én, Szucsouban kötött egyezményt. A 2016-ban hatályba lépett szerződésnek megfelelve a magyar vasúttársaság és a kijelölt kínai társaságok – China Railway International Corporation és a China Railway International Group vegyesvállalatot – alapítottak
A közös vállalat feladata tenderek előkészítése és lefolytatása a tervező és kivitelező kiválasztására, a szerződések megkötése, valamint a megvalósításnál a projektmenedzsment és monitoring ellátása. A vegyesvállalat nem végezhet kivitelezési feladatokat, a tervező és fővállalkozó munkáját koordinálja majd – a független mérnök és európai uniós tanúsító szervezetek mellett. Mint írják, a nemzetközi szerződés elválaszthatatlan mellékletét képezi a projektre vonatkozó beszerzési szabályzat is, amelynek alkalmazásával választhatják ki a felújítás, a korszerűsítés tervezőjét és kivitelezőjét. A beszerzési szabályzat EU-konform, megfelel az Európai Unió előírásainak – hangsúlyozzák.
A tájékoztatás szerint a tervezési és a kivitelezési munkák tendereztetése a jövő év folyamán kezdődik meg. A magyar vonalszakaszon az Európai Unióban és a Magyarországon hatályos műszaki előírásoknak kell érvényesülniük.
Belgrádig fogunk repeszteni, de az EU nem lelkes
A projekt célja a Budapest és Belgrád közötti 350 kilométeres szakaszon emelt szintű vasúti összeköttetés biztosítása, csökkentve a két főváros közötti személy- és áruszállítási menetidőt. A fejlesztésre kijelölt magyar szakasz: a 150-es számú Budapest-Kelebia vasútvonal 166 km hosszban. A műszakilag elvárt cél: kétvágányúsítás, 160 km/órás sebesség. A pálya legfeljebb 740 méter hosszú vonatok közlekedtetésére lesz alkalmas az Európai Unió műszaki előírásainak megfelelve – olvasható a közleményben.
Korábban a Magyar Nemzet arról írt, hogy az Európai Bizottság korrupció gyanúja miatt hozzálátott a kötelezettségszegési eljárás előkészítéséhez a Budapest-Belgrád vasútvonal kínai fejlesztésével összefüggésben.
Az EU májusban elkezdte a kötelezettségszegési eljárás első, úgynevezett pilot fázisát. Ebben a felek tárgyalások alapján próbálják tisztázni a felmerült kérdéseket, és ha ez nem sikerül, elindítják a tényleges kötelezettségszegési eljárást.
A kormány tíz évre titkosította a projektről készült megvalósíthatósági tanulmányt, ám szakértők szerint erősen vitatható, hogy egyáltalán megtérül-e az 550 milliárdosra becsült beruházás.
