Az elemzés szerint az államadóssági ráta a tavalyi 74,7 százalékról idén év végére 74,5, míg jövőre 73,5 százalékra csökkenhet. A kutatóintézetnek a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége támogatásával készült harmadik negyedéves konjunktúrajelentését ismertetve Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója kifejtette: az intézet fenntartja az előző, nyári előrejelzését 2016-ra és 2017-re is.
A hangsúlyok nem változnak, a fogyasztás továbbra is látványosan bővül: a fogyasztási kiadások dinamikája az év egészében meghaladhatja az 5 százalékot, a teljes magánfogyasztás pedig jó eséllyel 4,5 százalék feletti ütemben nő.
Az ipar
idei növekedése gyengébb lesz a korábban vártnál: az idei 3,0 százalékos növekedési ütemhez is lefelé mutató kockázat társul, jövőre 5,0 százalékot vár a Kopint-Tárki.
A beruházások idén a vártnál jobban fognak csökkenni: az új tervezési ciklushoz tartozó uniós források kifizetései vontatottan haladnak, az év végi beruházási hozadéka bizonytalan, így 10 százalékos visszaesésre számítanak az év egészében. A mezőgazdaság teljesítményében viszont nem kizárt a kétszámjegyű növekedés idén.
Az építőipar visszaesésének üteme lassan mérséklődik, azt az uniós forrásokból finanszírozott állami beruházások elmaradása okozta. Az építési engedélyek a lakásépítések élénkülését jelzik, ami még nem látható a kibocsátásban, idén az ágazat visszaesése 15 százalék körül lehet.
A foglalkoztatottak
számának növekedésében a versenyszféra jelenti a fő húzóerőt, de a szakképzett munkaerő hiánya a gazdasági növekedést gátló tényezővé válik – jelezte a vezérigazgató. A munkanélküliségi ráta idén 5,3, jövőre 5,0 százalék lesz. A bruttó keresetek 2016-ban 5,5, 2017-ben 5,2 százalékkal emelkedhetnek.
A Magyar Nemzeti Bank az alapkamaton nem fog változtatni idén, de akár tovább is maradhat a 0,9 százalékos szint. A Kopint-Tárki szerint mind az idei 2 százalékos, mind a jövő évi 2,4 százalékos kormányzati hiánycél elérhető, semmi nem ad okot aggodalomra. Az első nyolchavi adatok alapján inkább 2 százalék alatti deficit várható.
Nagy Katalin, a Kopint-Tárki vezető kutatója elmondta, idén
a világgazdasági körülmények
kedvezőtlenebbül alakultak a vártnál, globálisan 2018-tól jeleznek élénkülést, a fejlett országok lassulnak. Idén az Egyesült Államok jelentős lassulása, Japán stagnálása, Kína 6 százalék körüli növekedése várható. Oroszország jövőre érhet el ismét pozitív növekedést, a recesszió idén folytatódik.
A mérsékelt növekedés mellett az infláció a fejlett országokban idén alacsony marad, de jövőre némi áremelkedésre számítanak. Kérdésesnek nevezte hogy a Brexit milyen folyamatokat indíthat el, ennek jövőre lehet hatása a világgazdasági növekedés alakulására.
Elmondta, a világkereskedelem növekedése idén negatív rekordot döntött, általánosan jellemző a lanyha beruházási aktivitás. A világgazdasági kockázatok között kiemelte az alacsony kamatkörnyezetet. Az eurozóna növekedési kilátásaira a Brexit következményei még beláthatatlanok, elsősorban jövőre számítanak nagyobb növekedést fékező hatásra. Az idei 1,6 százalékos euróövezeti növekedés jövőre akár 1,2 százalékra is lassulhat.
