Vannak férfiak, akik szerint a nők nem bírnak el egy kamerát

Ha az Egyenlő Bánásmód Hatóság elmúlt pár évre vonatkozó adatait vesszük górcső alá, akkor nagyon érdekes számokat láthatunk.

Egy idén januári tanulmányból világosan kiderül, hogy Magyarországon az uniós átlagnál magasabb a két nem fizetése közötti különbség. Amíg az Európai Unióban 16,4 addig hazánkban 18,4 százalék, a legnagyobb, 30 százalék feletti különbség pedig a diplomás női és férfi alkalmazottak között van.

A hatóság irányába ugyanakkor igencsak kevés panasz érkezik a munkahelyen történő nemi megkülönböztetésre vonatkozóan. Összesen, a 2013 júniusa és 2016 májusa közötti időszakban 25 olyan eset volt, amikor valakit a nőisége miatt ért sérelem a munkahelyén. Ebből csupán kilenc olyan ügy volt, amikor az egyenlő munkáért egyenlő bér sérelmében nyújtottak be panaszt. Ráadásul az EBH ezek mindegyikében a munkáltatók javára döntött.

A hozzánk érkező panaszokat kénytelenek voltunk elutasítani, vagy azért, mert nem volt ok-okozati összefüggés a védett tulajdonság és a hátrány között, vagy mert jogszabály alapján járt el a munkáltató, ki tudta magát menteni, illetve nem bizonyosodott be, hogy ugyanolyan értékű munkát végzett a női kolléga. Ilyen esetekben mi mindig a Munka Törvénykönyve szerint folytatjuk le a vizsgálatot. Megnézzük, hogy a panaszos nő felelőssége, tapasztalata, végzettsége, képzettsége és a munkához való hozzáállása ugyanolyan értéket képvisel-e, mint a vele összehasonlítható helyzetben lévő férfi munkaerőé, és vizsgáljuk a munkaerőpiaci helyzetet is – nyilatkozta dr. Gregor Katalin a Hatóság és Jogi Főosztály vezetője.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a foglalkoztatásból eredő hátrányos megkülönböztetés témakörében további tizenhat esetet vizsgált a hatóság, ami nem az egyenlő munkáért egyenlő bér sérelme volt, de szintén a nem volt a védett tulajdonság. Ennek felében a kérelmező javára döntöttek.

Ilyen ügy volt például, amikor nem vettek fel egy hölgyet egy hulladékszállító céghez sofőrnek, mert nem volt női vizesblokk a telephelyen, de jó példa egy tavalyi eset is, amikor írásban utasítottak el egy nőt, aki operatőrnek jelentkezett, mondván, hogy biztosan nem bírná el a kamerát.Ez eseteken felül pedig számtalan olyan alkalom volt az elmúlt 3 évben, amikor a várandóság vagy az anyaság miatt érte hátrányos megkülönböztetés a nőket.

Magyarországon ugyan ez külön védett tulajdonságnak számít, de nem választanám el a nemi diszkriminációtól. Számtalan olyan esetben döntöttünk a panaszos nők javára, amikor például megszüntették a munkaviszonyukat, vagy nem hosszabbították meg a szerződésüket, mert kiderült, hogy kisbabát várnak – mondja Gregor Katalin.

Az egyenlő munkáért egyenlő bér azonban a szexuális zaklatáshoz hasonlóan nehéz ügynek számít, legalábbis, ami a kivizsgálást illeti – folytatja a főosztályvezető. A hatóság és a munkavállalók dolgát jelentősen meg lehetne könnyíteni, ha az Európai Unió ajánlásának megfelelően a cégek tájékoztatnák a munkavállalókat a bérezési adatokról, illetve nyilvánosak lennének azok az információk, amik alapján a fizetéseket megállapítják. Ez ügyben azonban jelenleg is a kormányzatnál van a labda, és jogszabály egyelőre nem született a helyzet megoldására.

Akik változtatni próbálnak

A konkrét témában egyébként az LMP tett lépéseket. Szél Bernadették tavaly októberben országgyűlési határozati javaslatot nyújtottak be az Egyenlő Bér Programról, hogy a nők és a férfiak közti bérszakadék 2018-ig nemzetgazdasági szinten legalább 30 százalékkal csökkenjen.

A párt társelnöke, most is ezt tartja az egyik legfontosabb ügyüknek.

Értem, hogy a Fidesz-KDNP most nem ezt az irányt követi, és akárhányszor benyújtjuk a javaslatot, annyiszor dobják vissza, de nekünk kitartónak kell lennünk. Szeretnénk, ha a munkahelyeken a bérek tekintetében növelnék az átláthatóságot, hiszen gyakran a cégek azt használják ki, hogy a nők kevesebb pénzzel is beérik. Illetve emelni kellene a fizetéseket azokban a szakmában, ahol túlnyomórészt nők dolgoznak: ilyen az egészségügy, az oktatás, a szociális  és a közszféra.

Az Együtt is sokat foglalkozik a nők esélyegyenlőségével, ám Szelényi Zsuzsa, a párt országgyűlési képviselője most úgy döntött, más platformon is megpróbálkozik a folyamat elindításával.

Az elmúlt két évben számos parlamenti kezdeményezést tettem már, többek között a gyermeknevelés és a munka harmonizálásáért, a nőkkel szembeni erőszak csökkentéséért és a nők politikai képviseletének növeléséért. Ezeket azonban a kormánypárt mindig leszavazta. Emellett azt is meg kell érteni, hogy a nők és a férfiak kérdése nem politikai kérdés, hanem mindenkinek az ügye. Magyarországon például a nők még azokban a családokban is 80 százalékkal több háztartási munkát végeznek, ahol ők keresnek többet.

Szelényi Zsuzsanna álláspontja szerint nem azzal segítünk a nőknek, ha több pénzzel akarjuk megmondani nekik, hogyan éljenek, hanem azzal, ha lehetőségeket biztosítunk nekik a választásaik megvalósításához.

Régi vesszőparipám, hogy a nők nincsenek a tudásuknak megfelelő helyen, nem hallatszik a hangjuk, emiatt nem jut érvényre egy csomó tudás, ami szakterületeket működőképesebbé, a társadalmat igazságosabbá, az országot pedig jobbá tenné. Ezért Több nő címen olyan projektet indítottam, amely rámutat, hogy miközben a nők érdemben hozzá tudnának tenni a megoldásokhoz, tényleges befolyásuk alig van a közép- és felsőbb szinteken meghozott döntésekre.

A projekt olyan nőket mutat be, akik szakmájukban kiemelkedőek, de nem tagjai semmiféle nőmozgalomnak, ugyanolyanok, mint bárki más, és talán épp ezért kedvet csinálhatnak más nőknek is, hogy legyenek aktívak, hallassák hangjukat. Zsuzsa és csapata hetente feltölt egy videót Youtube-csatornájukra, melyben a nők fontos kérdésekről nyilatkoznak. Az első ilyen téma az iskola.

Hosszú távú céljuk a női hátrányok okainak kutatása, és megoldások keresése. A weboldalon található kérdőív eredményeit a képviselőnő a parlamentbe is beviszi majd.

Nőuralom felé haladunk?

Réz Anna filozófus úgy véli, bármilyen eszközhöz is nyúlunk, azokat nagyon nehéz lesz elérni, akik egyáltalán nem nyitottak a változásra. Annak azonban meg lehet teremteni a feltételeit, hogy akik látnak valamit ezekből a problémákból, azok elhiggyék, hogy a nők diszkriminációja és az üvegplafon létező jelenségek, amikkel érdemes foglalkozni.

Nagyon jó iránynak tartom, hogy a kisebb ellenzéki pártok felelősséget éreznek a nőkérdésben, hiszen azáltal, hogy egy politikus is foglalkozik a témával, komolyabbá válik az üzenet. Teszik ezt annak ellenére, hogy mellőzve vannak a politikában, illetve jóval kevesebb nyilvánosságot kapnak a médiában is.

A filozófus hozzáteszi, hogy a nők iránti előítélet megkövült mintákban gyökerezik. Sokszor nem tudatosan, de mindannyian, férfiak és nők egyaránt, hajlamosak vagyunk kevésbé figyelni arra, amit egy nő mond, kevésbé halljuk meg, amikor jó ötlettel áll elő, és a képességeiket is sokkal inkább hajlamosak vagyunk megkérdőjelezni, főleg, amikor olyan munkakörről van szó, ahol úgynevezett férfias kompetenciákra van szükség.

Ezek a burkolt sztereotípiák a skandináv országokban élők fejében is éppúgy megvannak, azzal a különbséggel, hogy ott a politikai döntéshozók tisztában vannak ezzel, és megpróbálnak szervezeti szinten olyan szabályokat hozni, amelyek az előítéletek ellen hatnak.

A helyzet azonban közel sem reménytelen, mondja Zsolt Péter szociálpszichológus. Egyre több a női vezető, egyre jobban hallatják a hangjukat, és a társadalmi leosztások folyamatos változásban vannak.

Én azt vizionálom, hogy rövid időn belül meg fog fordulni a kocka. Szóval a lányaim számára jó hírem van, a fiam számára kevésbé. A lányok jobb tanulók, szorgalmasabbak, kitartóbbak, a felsőoktatásban kétszer annyian vannak. A vezető állásokat pedig egyre inkább a képzettség alapján osztják le.

A szakember épp ezért határozottan arra biztatja a férfiakat, hogy segítsék a nőket egy igazságos világ kialakításában, mert nemsokára ők lesznek a másik oldalon.