Négy tűzszerész halt meg a Hortobágyon, a nádudvari lőtér bombamentesítése közben. A Magyar Nemzet birtokába került dokumentumok szerint a volt bombázó lőtér európai uniós pénzeket is felhasználó tájrehabilitációs projektjeit elnyerő vállalkozás szakfelügyeletet gyakorolt a tűzszerészek munkája felett, holott a szakmai felügyeletet kizárólag parancsnokaik gyakorolhatták volna. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság és a Különleges Biztonsági Szolgáltató és Tanácsadó Kft. 2013-ban kötött szerződést, amelynek egyik kitételét egyenesen érthetetlennek nevezik.
A kitétel szerint
Azon robbanótesteket, melyeket nem lehet elszállítani, a projektcélterület déli részén kijelölt, bombatölcsérekkel sűrűn tarkított területen lehet felrobbantani.
Már a tragédia után is több szakértő jelezte, hogy bizonyos kivételektől – például, amikor lakott területen találják meg a robbanótestet – eltekintve a bombákat a feltalálás helyén kell megsemmisíteni, és hogy a hatástalanított, szállításra előkészítendő bombák mozgatása során következhetett be a robbanás.
Időt spórolt a cég?
A napilapnak szakértők arról beszéltek, hogy a lőtér szakmaiatlan gyakorlat alakult ki: a megsemmisítésre váró robbanótesteket lőtéren belül szállították egy központi gyűjtőhelyre, amivel időt spórolhattak. A magáncég dolga volt a fémrepeszek összeszedése is, egy helyről pedig könnyebben összegyűjthetőek a repeszek.
A lap információi szerint a lőtér tájrehabilitációs projektjének 3,4 milliárdos keretéből a projektgazda nemzeti park mindössze 11 százalékot szánt a tűzszerészeti mentesítésre. A cikk szerint a költségek alultervezték és betarthatatlan határidőket szabtak, így 2015-ben maga a nemzeti park kezdeményezte a határidők módosítását a magáncéggel aláírt szerződés módosítása során.
