Egyszerűen érthetetlen, hogyan gondolhatják, hogy egy országban mondjuk margarinból lehet többféle a boltban, de tankönyvből csak egy. Miért képzelik azt, hogy minden gyereknek ugyanolyan kockafeje van vagy kellene, hogy legyen? Miért hiszik azt, hogy meg lehet vonni az autonómia, a gondolkodás, netán a véleménynyilvánítás jogát diáktól, tanártól, szülőtől?
– nyilatkozta Miklósi a librarius.hu-nak adott interjújában.
Miklósi szerint a döntéshozók évek óta nem kérik ki ténylegesen az autonóm szakmai szervezetek véleményét, most a Köznevelési kerekasztalnál is csak úgy tesznek, mintha kikérnék, de „ez látszategyeztetés”. Ugyanis nem a valódi kérdésekről van szó. Nem arról, hogy milyennek kellene lennie a közoktatásnak, hogyan lehetne működőképesebbé tenni, milyen szakmai változtatások szükségesek – tette hozzá.
A Köznevelési kerekasztal arról szól, hogy egyrészt a jelenlegi, véleményünk szerint elfogadhatatlan nevelési-oktatási rendszert próbálják legitimálni, másrészt egy működésképtelen rendszert akarnak tovább erőltetni.
Nyilvánvalóan elfogadhatatlan egy olyan rendszer – csak hogy néhány elemet mondjak napjainkból –, amely maximálisan központosított, ahol mindent az állam akar megmondani, gyakorlatilag csak államilag kinevezett iskolafenntartók vannak, egyetlen önkormányzat sem tarthat fenn iskolát, ahol nincs szektorsemleges finanszírozás (például az egyházi intézmények összehasonlíthatatlanul jobb anyagi és jogi helyzetben vannak, mint a nem egyháziak), ahol várhatóan hamarosan csupán egyetlen könyvből lehet tanítani-tanulni, ahol hihetetlen küzdelmeket kell folytatni azért, hogy elfogadhatatlan állítások és minősíthetetlen hibák ne lehessenek a tankönyvekben – amely hibákat ráadásul el sem ismerik – részletezte.
Miklósi szerint a valódi megoldást az jelentené, ha helyreállítanák a szabad tankönyvpiacot és a betiltott, indexre tett könyveket újból kiadhatnák. És bár tudja, hogy szélmalomharcot vívnak, nem adják fel.
Igenis hallatnunk kell a hangunkat, de sajnos azt kell mondanom, hogy a józan szakmai hang esetenként kevés. Nyomást kell gyakorolni! (…) Magyarországon olyan abszurd a helyzet, hogy a józan ész nem elég, elemi szakmai célok elérése érdekében is tüntetéseket kell rendezni, sztrájkokat kell tartani.
