A sztrájkbizottság emlékeztet rá, hogy a Pedagógusok Szakszervezetének XXV. kongresszusa tavaly decemberben áttekintette a köznevelés helyzetét, meghatározta azokat az aktuális feladatokat, amelyeket érvényesíteni akart tárgyalásain a kormány képviselőivel. A 25 pontban összefoglalt követeléseket a sztrájkbizottsági ülések napirendjére tűzték. A tárgyalásokon azokat a kérdéseket megvitatták, amelyekről a helyettes államtitkár írt, a kabinet a sztrájkbizottság által javasolt, megoldásra váró kérdéseket megtárgyaltatta a Köznevelési Kerekasztallal, számos esetben azokat a javaslatokat hozták meg döntésként, amelyek lényegében elfogadásra kerültek a sztrájkbizottsági tárgyalásokon.
A Pedagógusok Sztrájkbizottsága kiemelkedő fontosságot tulajdonít annak a követelésnek, hogy a köznevelés terén folyó érdekegyeztetés törvényben meghatározott kereteket kapjon. Ilyen ígéretet kapott is a tárgyalásokon, ám ez nem teljesült. A közoktatás rendszer köznevelési rendszerré történő átalakításakor elmaradtak az egyeztetések, noha a törvény alapján – a többi között – az Országos Közoktatás-politikai Tanács, az Országos Köznevelési Tanács véleményét is be kellett volna szerezni.
A Pedagógusok Sztrájkbizottsága nem kíván állást foglalni a Köznevelési Kerekasztal munkájáról. Annak tevékenységében azonban nem vesz részt, mivel funkciója, feladata, összetétele és delegálási rendje nem tisztázott.
A Pedagógusok Sztrájkbizottsága korábban részletesen ismertette tárgyalása „eredményeit” és azt, hogy a kormány mely kérdésekben milyen álláspontot alakított ki, vállalásaik közül melyeket teljesítette, illetve nem teljesítette. A sztrájkbizottság sajnálja, hogy általa meghirdetett egész napos országos sztrájk után csak szakértői szinten folyt tovább az egyeztetés. A helyettes államtitkár levelében foglaltakra nem kíván tételesen reagálni.
Felhívja a figyelmet azonban arra, hogy a levélben foglaltak túlnyomó többsége nem több ígéretnél. Az elfogadott törvénymódosításban nem jelennek meg az állami intézményfenntartó központ átalakítására, a tanfelügyeleti rendszer átalakítására, a pedagógusok foglalkoztatására, a nyugdíjas pedagógusok továbbfoglalkoztatására vonatkozó rendelkezések.
A sztrájkbizottság nagy hangsúlyt helyezett arra, hogy a pedagógus előmeneteli rendszer adjon lehetőséget a többlettudás, többletteljesítmény, többletmunka elismerésére, de a leghatározottabban elutasította azt a megoldást, amely bekerült a törvénybe: differenciálásra a 2017. évi – mindenkinek járó, a Kormány által megígért – illetményemelés összegének terhére kerülhet sor. Aggódik amiatt, hogy a kormányzat újabb és újabb, végig nem tárgyalt, végig nem gondolt, nem egyeztetett ötletekkel áll elő a köznevelés rendszere újabb és újabb átalakításáról.
A Pedagógusok Sztrájkbizottsága szerint a köznevelési rendszer stabil működéséhez szükséges jogszabályi előfeltételek is hiányoznak:
– 2016. június 23-áig nem jelent meg a 2016/17. tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet. E nélkül pedig a szeptember 1-jén induló tanévet nem lehet megtervezni,
– 2016. június 23-áig nem jelentek meg az új típusú szakképző iskolák pedagógiai tevékenységének megtervezéséhez szükséges közismereti és szakképzési kerettantervek,
– az állami intézményfenntartás rendszerének átalakítására vonatkozó törvényi szintű szabályozás elmaradt, szorgalmi időben változtatják meg a fenntartói kört,
– belső szabályzatra „bízták” annak a kérdésnek a rendezését, hogy az iskolaigazgató milyen összeg utalványozására jogosult, illetve milyen összeg erejéig tehet javaslatot valamely kiadás teljesítésére. Az egyeztetéseken határozott ígéret hangzott el arra, hogy minden köznevelési intézmény ismerni fogja, milyen keret áll rendelkezésére tevékenységének megtervezéséhez.
A kormány térjen vissza a tárgyalóasztalhoz, tegyen eleget törvényi kötelezettségének – követeli a Pedagógusok Sztrájkbizottsága, amely szerint az egyeztetés nem mérlegelés kérdése, nem helyettesíthető semmilyen más, a kormány által egyoldalúan létrehozott fórummal.
