„Lépten-nyomon megfélemlítik a pedagógusokat”

1995 óta először tartottak az egész országra kiterjedő, egész napos munkabeszüntetést a pedagógusok. Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a Magyar Narancsnak többek között arról beszélt, hogyan próbálta a kormányzat a sztrájkjog kiüresítésével, megfélemlítésével ellehetetleníteni az akciót.

Április 15-én nem akarták megzavarni az elsősök beiratkozását és a holokauszt-megemlékezéseket, így április 20-ra, azaz szerdára esett a sztrájk időpontja.

Gallóné a Magyar Narancsnak adott interjújában elmondta, hogy több településen arra próbálták rábírni a pedagógusokat, hogy ne vegyenek részt a sztrájkban. Volt, ahol a polgármester kirúgással fenyegette meg a tanárokat. Máshol, önkormányzat azt mondta, sztrájk miatt a település pályázati lehetőségektől eshet el.

Hallottunk olyanról is, ahol az óvodák készen álltak, de az önkormányzat értekezletet hívott össze és ezután az óvodavezetők mindenkit lebeszéltek a csatlakozásról.

Gallóné szerint a döntéshozók a nem létező hatalmukkal nagyon durva és arrogáns módon élnek vissza, lépten-nyomon megfélemlítik a pedagógusokat. Szerinte meg akarják akadályozni, hogy az alaptörvény által is elismert jogukkal éljenek.

A sztrájkkövetelés kiválasztásánál az is szempont volt, hogy minél több munkavállalót minél mélyebben érintsen.

A követeléseik:

• Az állami intézményfenntartó olyan átszervezését, hogy az biztosítsa az intézmények szakmai, gazdaság, munkáltatói önállóságát.
• A pedagógusok kötelező óraszáma heti 22 óra legyen.
• Dajka, technikai, ügyviteli és más munkakörben dolgozók havi keresetükön túl többletjuttatásban is részesüljenek.
• Teremtsék meg azokat a feltételeket, hogy az intézményvezető minőségi bérpótlékkal ismerhesse el az átlagon felüli munka-teljesítményeket.

A PSZ elnöke a lapnak elmondta, ahhoz képest, hogy a kormány folyamatosan azt hangoztatja, a pedagógusok mekkora fizetésemelést kaptak, mégis maga Balog Zoltán miniszter mondta a Magyar Időkben, hogy a pedagógus életpálya-modellben többletmunkáért magasabb fizetés jár. Szerinte a legnagyobb igazságtalanság az, hogy ugyanannyit keres az, aki egy héten 22 órát tanít, mint aki 26-ot. Ezért is ragaszkodnak a 22 órás kötelező óraszám visszaállításához.

Galló Istvánné kifejtette, aljas dolog az oktatást és az egészségügyet szembeállítani. A kormány azt állítja, hogy 50 milliárd forintba kerülne a csomag, de erre most nincs pénz, mert az egészségügyet kell finanszírozni. De nem azért nincs, mert az oktatás túl sokat kapott, hanem azért, mert a kormány másra költötte.

Úgy véli, a Klikkel kapcsolatban gyors változtatás kell, a kormány is azzal számol, hogy szeptembertől ez a rendszer átalakul. Kérdés, hogy milyen irányba.

Arra a kérdésre még nem tudott válaszolni, hogy ha a 25 pontról megállapodnának hajlandóak lennének-e beülni a kormány köznevelési kerekasztalába, de kiemelte, nem tagadják, hogy hosszabb távú, még inkább rendszerszintű változásokra is szükség lehet. Fontosnak tartotta megemlíteni, hogy minden a gyermekek érdekében történik:

ha jobb lesz a pedagógusoknak, a gyerekekkel is hatékonyabban tudnak foglalkozni.