A volt jegybankelnök erről a Bokros-csomag bevezetésének 20. évfordulója alkalmából rendezett konferencián beszélt. A Szabadság és Reform Intézet által rendezett eseményen Surányi György úgy fogalmazott, ez az egyensúly 2001 után felbomlott, így a magyar gazdaság az export, a beruházások, a külföldi tőke hajtotta növekedési pályáról áttért a felelőtlen kiadások és fogyasztás húzta növekedési pályára, amely sokak számára vonzóvá tette a devizahitelek felvételét.
Emiatt a monetáris politika próbálta ellensúlyozni a költségvetési és jövedelempolitika fenntarthatatlan működését, és olyan módon szorította meg a monetáris kondíciókat, amelyek nem fékezték, hűtötték a keresletet és az inflációt, hanem éppen ellenkezőleg, ösztönözték a belföldi keresletet. Minél magasabbak lettek a reálkamatok, minél erősebb lett a forint, annál attraktívabbá vált a devizahitelezés és annál többen vettek fel hitelt külföldi pénznemben. A forinthitel kondíciók rendkívül szigorúvá váltak, a devizahitelek éves növekedési üteme 2003 és 2008 között meghaladta a 37 százalékot – mondta előadásában a volt jegybankelnök.
Bokros Lajos volt pénzügyminiszter arról beszélt, hogy az 1995-ös gazdasági és pénzügyi stabilizációnak számos, ma is érvényes tanulsága van. Elsőként kiemelte, hogy Antall József első demokratikus kormánya hajtotta végre jelentős részben a piacgazdaságra való áttéréshez szükséges mikroszerkezeti átalakításokat – egyebek mellett a privatizációt, bankkonszolidációt -, amelynek eredményeképp a magántulajdonosi piacgazdaság már képes volt válaszolni a gazdaságpolitika üzeneteire, jelzéseire. Becsületes volt ez a gazdaságpolitika – mondta. – Nem ígértek olyat, amit nem tudtak megvalósítani és nem ígértek olyan eredményeket, amelyek félrevezették volna a társadalmat. Említve az infláció 10 százalékpontos növekedését és a reálbérek kétszámjegyű csökkentését elismerte, hogy mindig vannak hátrányok, nincs ideális gazdaságpolitika, de van optimális gazdaságpolitika. Bokros Lajos kiemelte: a reálbérek kétszámjegyű csökkentését úgy lehetett sztrájkok és tüntetések, „netán forradalom” nélkül véghez vinni, hogy „éjjel-nappal” tárgyaltak az érdekképviseletekkel, kiemelt figyelmet fordítottak a szociális partnerek meggyőzésére.
A Bokros-csomag névadója kitért arra, hogy csak ortodox és heterodox gazdaságpolitika létezik. Az ortodox gazdaságpolitika pénzpolitikai és költségvetési politikai lépéseket tartalmaz, a heterodox magában foglalja a jövedelempolitikát – az állami és a piaci szféra béreinek szabályozását – is.
