Lévai Anikónak közös földtulajdona van a felcsúti Flier Jánossal, aki családtagjaival közösen több mint 300 hektár állami földet nyert a Fejér megyei pályázatokon. Flier és családja a Párbeszéd Magyarország által nyilvánosságra hozott dokumentumok alapján összesen hat pályázaton futott be (Felcsúton hármon, Óbarokkon kettőn, Száron pedig egyen), és ezzel 317 hektár földhöz jutott.
Felcsúton a három földbérletpályázatból kettőt verseny nélkül hozott el a Flier család, mivel az egyik földre csak Junek Nikolett, leánykori nevén Flier Nikolett adott be pályázatot. A másik föld esetében pedig a versenytárs pályázata érvénytelen volt.
A harmadik pályázat egy 42 hektáros szántóról szólt. Itt az objektív szempontok alapján Flier csak a második helyre futott volna be, ám mivel a gazdasági tervére 135 pontot kapott, versenytársai viszont ennél jóval kevesebbet, 90 pontot, így övé lehetett a föld. Hogy mi lehetett Flier üzleti tervében, ami ennyire meggyőző volt, azt nem tudhatjuk meg, mivel az üzleti terv nem nyilvános.
Óbarokkon két földet nyert a Flier család, ebből egyet ugyancsak verseny nélkül hozott el, hiszen más nem indult a pályázaton. Egy 25 hektáros szántót viszont megint csak a szubjektív szempontoknak köszönhetően nyertek meg: bár Flier versenytársa kiemelkedően jól teljesített azon szempontoknál, amelyek nem a bírák személyes véleményétől függtek, üzleti tervét annyira lepontozták – és ezzel párhuzamosan Flierét annyira jónak értékelték – hogy végül Lévai Anikó földtulajdonos társának rokona lett az első.
Ez történt a szári pályázat esetében is. Száron egy földet nyert a Flier család, egy 40 hektáros szántót. Itt többen is indultak a földért, Flier János a második helyezettel azonos számú pontot kapott az objektív szempontokra, a gazdasági tervére viszont itt is 135 pont járt, míg versenytársának csak 75. Flier így első lett itt is.
Összességében ez annyit jelent, hogy a Flier család 317 hektárjából 107 annak köszönhetően kerülhetett hozzájuk, hogy a pályázaton ilyen magas arányt képviselhettek a szubjektív szempontok. De nemcsak Flierék jártak jól, ugyanezen okból nyert több száz hektár földet a felcsúti polgármester Mészáros Lőrinc és családja, valamint Tiborcz Eszter, Orbán Ráhel sógornője is. Flierékkel együtt ez a három család 20 földre adott be pályázatot Fejér megyében, és ebből csak hármat hoztak el úgy, hogy az objektív szempontokkal előzték versenytársaikat. Az Orbán család három barátja és családjaik összesen közel ezer hektár földet nyertek Fejér megyében, ennek a fele máshoz ment volna, ha a titkos gazdasági tervükre nem kapnak igen magas pontszámot.
Tiborcz Eszter négy pályázatot adott be, mind a négyet a szubjektív pontokkal nyerte meg, így összesen 156 hektár földhöz jutott. Mészáros Lőrinc és családja Fejér megyében 525 hektár földet nyert, ebből 305-öt köszönhet a gazdasági tervére kapott igen magas pontoknak. Mészárosék 10 pályázatából három lett meg az objektív szempontokkal (egyről nincs adat), ez az a három pályázat a húszból, amelynél az objektív szempontok alapján is az első helyezett nyert volna a pályázaton.
A földügyekkel kapcsolatos vitákban többször elhangzott, hogy a bírálati szempontok között indokolatlanul magas arányt képviseltek a gazdasági tervre vonatkozó pontszámok.
Tanulmányában Ángyán József úgy fogalmazott: “A tartalmában teljességgel meghatározatlan bírálati szempontra önmagában 150 pont, a 382 összes pontszám mintegy 40 százaléka adható. Egyebek mellett ez az a szubjektív bírálati elem, amely mindent fölülírhat, az összes többi szempontot elfedhetii” – írta az egykori fideszes államtitkár.
Az MSZP egyébként már 2012-ben közölte: miután betekinthettek a pályázati anyagokba, úgy látták, hogy a bírálati rendszer alkalmas arra, hogy a meghirdetett célokkal szemben a földalapkezelő például az üzleti tervre adható szubjektív pontokkal azt hozza ki győztesnek, akit akar.
A párt úgy vélte, ez megalapozza, hogy az így megkötött szerződések a jó erkölcsbe ütköznek, s ennél fogva támadhatóvá, felülvizsgálhatóvá válnak. Hozzátették: szerintük a kiosztott 17 ezer hektár állami földbérlet több mint felénél – mintegy tízezer hektárnál – a pályázatok nem kifogásolhatók, hétezer hektárnál viszont felvethető a politikai alapú földosztás gyanúja. Gőgös Zoltán, a mezőgazdasági bizottság MSZP-s alelnöke az MTI kérdésére ebbe a körbe sorolta a Fejér megyében odaítélt négyezer hektár állami földet is.
