Belföld

Miért lógja el Orbán a kínos szavazásokat?

A héten megszavazták a Paksi Atomerőmű bővítését. A szavazás kulcsfontosságú volt az ország jövőjére nézve, a miniszterelnök mégsem vett részt rajta. Nem ez az első, hogy Orbán Viktor távol marad, kérdés, hogy miért?

A második Orbán-kormány megalakulása óta számtalan, nagy jelentőséggel bíró ügyről szavazott a parlament, melyek közül volt néhány nehezen vállalható is. Orbán Viktor nem vett részt ezeken a voksolásokon.

Magánnyugdíjpénztári törvény

Az első nagyobb ügy a magánnyugdíjpénztári vagyon államosítása volt. Orbán Viktor 2010 októberében jelentette be, hogy ki fogják dolgozni a törvényi feltételeit annak, hogyan lehet visszalépni a magánpénztárakból az államiba. Nem sokkal később már szavaztak is, a döntéssel pedig megalapozták a magánnyugdíj államosítását: kormány 3 ezer milliárd forintra tette rá a kezét, ami azóta eltűnt. A miniszterelnök távol maradt a szavazásról.

Orbán Viktor ezen a napon Moldovában volt, ahol Vlad Filattal tárgyalt. A látogatást Filat kezdeményezte, ő hívta meg a magyar miniszterelnököt.

Választási törvény, iskolák államosítása

A következő, igazán nagy jelentőségű törvény a választási törvény volt, amit 2012 november 26-án fogadott el a parlament. A jogszabály teljesen átírta az eddig szabályokat, kétfordulósról egyfordulósra csökkentette a voksolást, emellett bevezette a választási regisztrációt is, amit később visszavontak.

Ugyanezen a napon fogadták el a köznevelési intézmények állami fenntartásba vételét szabályozó törvényt is. A szabálynak hála az oktatási intézmények dolgozóikkal és vagyonukkal együtt beolvadtak a Klebelsberg Intézményfenntartó Központba.

E két törvény elfogadásánál sem volt jelen Orbán Viktor. A miniszterelnök épp ekkor tett egynapos látogatást Szlovéniába, ahol megbeszélést folytatott Janez Jansa szlovén kormányfővel.

Földtörvény

Míg e két voksoláskor a kormányfő külföldön volt, addig a harmadik, ugyancsak nagy jelentőségű szavazást már úgy hagyta ki, hogy Budapesten tartózkodott. A földtörvényről van szó, amit Ángyán József kritizált többször, mert szerinte a törvény hozzásegít ahhoz, hogy a családi gazdaságok helyett oligarchák kezébe kerüljön a föld.

A törvényről 2013 június 21-én szavaztak, Orbán Viktor ezen a napon az UniCredit bankcsoport vezérigazgatójával tárgyalt Budapesten, illetve megbeszélést folytatott Bernadette Ségollal, az Európai Szakszervezeti Szövetség főtitkárával.

Takarékszövetkezetek államosítása

2013 június 27-én szavazott a parlament a takarékszövetkezetek államosításáról, amiből szintén botrány volt. Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség közölte, a jogszabály súlyosan sérti a Magyarország Alaptörvényében megfogalmazott alapjogi rendelkezéseket, illetve súlyosan beavatkozik polgári jogi jogviszonyba is.

A parlament információs rendszere szerint a miniszterelnök nem szavazott. Orbán Viktor ezen a napon Brüsszelben volt az Európai Unió állam- és kormányfőinek csúcstalálkozóján.

Paks II

Ugyancsak érdekes volt, hogy épp a miniszterelnök nem vett részt a Paksi Atomerőmű bővítéséről szóló szavazáson, hiszen amellett, hogy a megállapodást ő hozta alá Vlagyimir Putyin elnökkel, a jogszabály több étvizedre eladósítja Magyarországot. A miniszterelnök ezen a napon a szegedi lézeres kutatóközpont ünnepélyes alapkőletételén volt.

Megkerestük Havasi Bertalant, a miniszterelnök szóvivőjét, hogy véletlen-e hogy Orbán Viktor épp ezekről a szavazásokról maradt távol, illetve, hogy a fent említett találkozókat nem lehetett volna más napra tenni (természetesen nem az EU-csúcsra gondoltunk), ám a szóvivő kitérő választ adott. Mint mondta: “tegnap például a szegedi lézerközpont alapkő-letételi ünnepségén vett részt a miniszterelnök, a parlamenti szavazás idején”.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

16 July 2019, France (France), Straßburg: Ursula von der Leyen was delighted after the announcement of the election results in the plenary hall. Von der Leyen becomes the new President of the EU Commission. The heads of state and government of the EU had proposed the CDU politician as successor to EU Commission President Juncker. Photo: Michael Kappeler/dpa
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.