1994. január 23-án este betörtek Szeged egyik legismertebb cukrászmesterének Bárka utcai otthonába, és ott megölték a 42 éves Z. Nagy Bálintot, vele egykorú feleségét, Z. Nagyné Dunai Gizellát, valamint 17 éves Dániel és 10 éves Balázs fiukat.
A nyomozás kezdetére így emlékszik Kószó Zoltán rendőr alezredes, akit az ügyben végzett munkája elismeréseként később az Év rendőre kitüntető címmel jutalmaztak.
– Január 24-én este tíz óra lehetett, amikor értesítettek a kollégáim, úgy néz ki, végeztek Z. Nagy Bálint cukrásszal, és az egész családjával. Ahogy a csapat összeállt, kollégáimmal kocsiba vágtuk magunkat, és robogtunk a házhoz, amit már hatalmas csődület vett körül, rendőrautók sorakoztak a kis utcában, és ahogy már lenni szokott, ezernyi találgatástól, kérdéstől izzott a levegő – idézte fel a történteket a nyugalmazott alezredes.
Szavaiból kiderült: a környéken élőknek és Z. Nagy Bálint munkatársainak az tűnt fel, hogy sem a családfő, sem felesége nem mutatkozott egész nap, és a gyerekek sem mentek iskolába. Mivel a telefonhívásokra sem reagált senki, az egyik alkalmazott kiment Z. Nagyékhoz. Ekkor már a szomszédok is gyülekeztek a ház körül, előkerült egy létra, és a cukrászda egyik dolgozója felmászott, hogy belessen az ablakon. A gyenge fényben úgy látta, hogy az egyik gyermek az ágyában fekszik – azt gyanította, vérben.
Álmukban lőtték fejbe őket
Kószó Zoltán elmondta: az ajtót egy szakember nyitotta ki. Az emeleti hálószobákban az ágyukban találtak rá a család mind a négy tagjára holtan. Dulakodásnak semmi nyoma nem volt, úgy tűnt, senki nem kutatott értékek után.
Egyértelmű volt, hogy fegyverrel végeztek a családdal.
– Minden jel arra utalt, hogy a fejüket ért lövések azonnal halálhoz vezettek – mondta az alezredes.
Az országos megdöbbenést keltett ügybe már másnap bekapcsolódott az ORFK, de végül senki sem talált olyan ujj- illetve tenyérnyomokat, amely segített volna megtalálni a gyilkost – mondta el Kószó Zoltán, aki a szemlebizottság vezetőjeként dolgozott az első napokban.
Miért nem szólt a riasztó?
Viszont egyre több megválaszolásra váró kérdés sorakozott a nyomozók jegyzetfüzetében. Miért ölt és hogyan jutott a házba a gyilkos?
Z. Nagy Bálintnak – tehetős ember lévén- mozgásérzékelős riasztója volt, de ez a gyilkosság estéjén nem volt bekapcsolva. Miért?
Mit vittek el a házból? Elvittek egyáltalán valamit? Ezek a kérdések még ma is megválaszolatlanok.
Ami tény: a gazdag család házában egyetlen arany ékszert, említésre érdemes mennyiségű készpénzt sem talált a rendőrség.
Nem sokkal korábban Kecskeméten is volt hasonló gyilkosság. Ugyanolyan Skorpió típusú fegyverrel gyilkoltak meg több embert ott is, mint a Z. Nagy villában.
Marinko: öltem, de nem ott
A gyanú Magda Marinkóra terelődött, pár napon belül el is fogták, de ő azt állította, nincs köze Z-Nagyék halálához. Elismerte, hogy ölt, de nem Szegeden. Azt vallotta, hogy ő és csapata végzett a kecskeméti Horváth családdal, ők gyilkolták meg Orosházán Márton Editet és a Vajdaságban három helyszínen is “dolgozott” a hírhedt Skorpió géppisztoly.
Magda Marinko ( Fotó: MTI)
Összesen tíznél is több embert küldött halálba a francia idegenlégióban és a délszláv háborúban “edződött” Magda Marinko és halálosztó csapata.
Részlet az elfogása után hetekkel tett vallomásából:
„A szegedi Z. Nagy család megölésével kapcsolatosan kijelentem, hogy a Z. Nagy családot nem én öltem meg, bár tudom, hogy ki tette. Dragan M. szabadkai rendőrnyomozónak elmondtam mindezt, hozzátettem, hogy két szerb és egy horvát állampolgárságú férfi volt a tettes. Tudom a végrehajtók nevét, melyet én most azért nem mondok el, mert féltem a családtagjaimat.
Tudom, hogy maximális büntetésre számíthatok, attól függetlenül, hogy a Z. Nagyék sérelmére elkövetett emberölést magamra vállalom-e vagy sem. De higgyék el nekem, amit én megcsinálok, azt én el is ismerem.”
Halálra ítélték, de megúszta
Marinkót két perben is elítélték. A vajdasági gyilkosságai miatt Jugoszláviában halálbüntetést kapott, amit később, a halálbüntetés szerbiai eltörlése után átváltoztattak 40 év fegyházra.
A kecskeméti és orosházi rablógyilkosságok következménye egy Budapesten meghozott életfogytig tartó szabadságvesztés büntetés lett. Példás magaviselet esetén 25 év után feltételesen szabadulhat, igaz akkor kiutasítják Magyarországról, és meg kell kezdenie Szerbiában a 40 év letöltését.
De a Z. Nagy család megöléséért hiába vádolták meg, jogerős ítélet nem született. Hogy miért? Erről holnapi számunkban írunk.
(Folytatjuk.)
