Belföld

Meddővé tétel csak 3 gyerek után vagy 40 év fölött

mutet(210x140)(7).jpg (műtét)
mutet(210x140)(7).jpg (műtét)

Beterjesztette a kormány a parlamentnek a 2014. március 15-étől hatályos új Polgári törvénykönyv (Ptk.) hatálybalépésével összefüggő törvénymódosításokat. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter kedden benyújtott előterjesztése mintegy 180 törvény módosítására tesz javaslatot.

A szaktárca az MTI-nek küldött közleményében – többségében a szükséges terminológiai átalakítások mellett – több fontos változtatást is kiemelt, így például a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló jogszabály módosítását, amely bevezeti az örökbefogadás utánkövetését, hogy terápiával, személyes tanácsadással segíthessék mind az örökbefogadott, mind az örökbefogadó problémáinak megoldását. A szülők eldönthetnék, hogy maguk választanak közvetítőt teljes költségtérítés mellett, vagy a megyei szinten működő területi gyermekvédelmi szolgálatoknál működő mediátorokat veszik igénybe viszonylag alacsony költséggel.

Népesedéspolitikai okok

Az egészségügyi törvények esetében átvezetik a támogatott döntéshozatalt mint új jogintézményt. Újdonság továbbá, hogy változtatnak a családtervezési célú – kérelemre történő – művi meddővé tétel feltételein. Ennek értelmében – mint az a törvényjavaslat indoklásában olvasható – a negyven évnél idősebb vagy a három, vér szerinti gyermekkel rendelkező – cselekvőképes vagy korlátozottan cselekvőképes – felnőttek kérhetnék családtervezési célból a nemző-, illve fogamzásképességet megakadályozó művi meddővé tételt. Az előterjesztő e feltételek bevezetésének tervét a meddőség visszafordíthatatlanságával, valamint népesedéspolitikai okokkal magyarázza.

40 év felett úgysem szülnek?

Egyre többen szülnek 40 év felett, minden 20. anya 40 fölött jár – 1990 óta majdnem 10 évet nőtt az (első gyereket vállaló) anyák átlagos életkora. Úgyhogy bármennyire islogikusnak tűnik a Ptk-módosítás, épp a demográfiai érvelés nem tűnik helyesnek.

Ön mit gondol, van értelme így módosítani a törvényt?

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) közleménye kifejti: az agrár- és környezetvédelmi tárgyú törvényekkel kapcsolatban fontos változás, hogy az új Ptk. a közkereseti és a betéti társaságot jogi személyiséggel ruházta fel. Ezért az egyes ágazati törvényekből is kivezetik a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság kategóriáját.

Megjegyezték, hogy a vadászat és a vadgazdálkodás, ezen belül is a vad tulajdonjogával, valamint a vad okozta károkért való helytállás szabályozása speciális jogterületet képez, amelyre mind az új Ptk., mind a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény tartalmaz rendelkezéseket. Ennek módosítása is az új Ptk.-hoz igazodik.

A cselekvőképesség miatt

A módosítások kiterjednek a helyi önkormányzattal, építésüggyel, rendőrséggel, katasztrófavédelemmel, idegenrendészettel, élet- és vagyonbiztonság védelmével, a temetkezéssel, kulturális örökségvédelemmel és a kéménysepréssel kapcsolatos szabályozásra is, mert a normák utalást tartalmaznak a Ptk.-ra vagy annak 2014-ben módosuló jogintézményeire – tudatta a KIM.

A közigazgatási és igazságügyi tárgyú törvények felülvizsgálata a technikai pontosításokon túl tartalmi változtatások miatt is szükséges – közölte a minisztérium. Azt írták, a cselekvőképességre vonatkozó szabályozás tartalmának és terminológiájának változása indokolja az érintett jogszabályok rendelkezéseinek megfelelő módosítását, új jogi környezethez igazítását.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik