Még 2012-ben végezte az Eurobarométer az EU 27 országára kiterjedő toleranciavizsgálatát. A Republikon Intézet által megjelentetett elemzés szerint a leginkább elfogadó társadalom a svéd lett, ahol az emberek 39 százaléka tartozik a leginkább toleráns csoportba, további 38 százalék pedig átlag fölött toleráns.
A sor másik végén Szlovákia, Csehország és Magyarország áll, ezek az országok minősülnek a leginkább intoleráns országoknak. A lista első és utolsó helyezettje közötti különbséget jól mutatja az a tény, hogy míg Svédországban a legintoleránsabbak aránya alig 1 százalék, addig Szlovákiában ez az egyszázalékos arány a leginkább toleránsakat jellemzi.
Az oktatásban eltöltött idő minden országban növeli a toleránsak arányát egy társadalmon belül, ahogy az is igaz, hogy a fiatalabb korosztályok között a leginkább toleránsak aránya valamivel magasabb, mint az idősebbek körében. Nem igazán jelent ugyanakkor különbséget, hogy valaki vidéken, kisvárosban él-e, míg a nagyvárosi környezet is csak egy-két országban (Románia, Málta, Olaszország) emelte számottevően a toleránsak arányát.
Fotó: Neményi Márton
A baloldali-, illetve jobboldali önbesorolást összehasonlítva azt tapasztaljuk, hogy a nyugati társadalmakban élők között a magukat baloldalinak tartók között jóval magasabb a leginkább toleránsak aránya. Ezzel szemben kelet-európában nincs ilyen összefüggés: a baloldaliság nem jár együtt azzal, hogy kiszélesedne a legtoleránsabbakból álló társadalmi csoport.
Tény, hogy a magyarok között a legintoleránsabb csoportba több mint kétszer annyi (13 százaléknyi) magyar tartozik, mint a legtoleránsabba (6 százalék). A legkevésbé elfogadók aránya a magukat jobboldalinak valló magyarok között magasabb (18 százalék), mint a középen vagy baloldalon állók között (13 százalék). Ez azt jelenti, hogy a baloldaliak nem toleránsabbak, mint a jobboldaliak, ám a kifejezetten intoleránsak aránya alacsonyabb körükben. Abban viszont egyértelműen hasonlítunk az Európai Unió többi országához, hogy az anyagi nehézségek nem vezetnek nagyobb intoleranciához, és a sikeres, jómódú magyarok egyáltalán nem tartoznak a leginkább toleránsak közé – igaz, közöttük a legkevésbé toleránsak aránya alacsonyabb, mint az alsó középosztálybeliek között.
Ami kiemelten fontos – vélik az elemzők – az a személyes találkozás szerepe: azon magyarok, akik nem találkoztak még roma emberrel, majdnem háromszor akkora arányban kerülnek a leginkább intoleráns csoportba, mint akiknek volt személyes élményük. Magyarországon is igaz tehát az európai szinten már megfogalmazott állítás: a találkozás, a megismerés lehetősége a toleranciát, az elzárkózás az intoleranciát erősíti.
