A magyar társadalom 42 százaléka szerint nem a kormány, hanem valamiféle háttérhatalom irányítja az országot. Ez derül ki a Political Capital (PC) minapi kutatásából.
A pártok szavazótáborai között éles eltérések tapasztalhatók. A jobbikosok között a legelterjedtebb az elmélet (68 százalék egyetértő), őket követik az LMP (52 százalék), az MSZP (49 százalék) és a Fidesz (43 százalék), majd az E14 (32 százalék) szavazói.
„Ezzel kitapinthatóvá válik a Fidesz és a Jobbik szavazói közötti egyik fontos törésvonal is” – véli a PC. Bár a fideszesek is hajlamosak hinni egyes összeesküvés-elméletekben, kevésbé gondolják azt, hogy az összeesküvésnek maga a kormány is része. A jobbikosok azonban pártjukkal és annak szellemi holdudvarával összhangban hajlamosabbak azt gondolni, hogy „Magyarországot a háttérhatalom kormányozza”, és a kormány csak ezen háttérhatalom helytartója.
Az elemzői konklúzió így szól: „Feltételezhető, hogy a fideszes és a jobbikos „igen” válaszok mögött más viszonyulás húzódik meg. Míg a Jobbik szavazóinak egy része a Fidesz-kormányt a háttérhatalom meghosszabbításaként, dróton rángatott bábjaként látja, addig azon fideszesek számára, akik szerint nem a kormány irányítja az országot, a Fidesz szabadságharca éppen a háttérhatalom gyarmatosító törekvései elleni küzdelemről, tehát a drót elvágásáról szól.”
A jelzett összeesküvés-elmélet leginkább a társadalom kevésbé előnyös helyzetű csoportjában talált táptalajra – ott ez a PC szerint a politikai feszültséglevezetés eszköze is lehet. A munkanélküliek, a vidéki városok lakói, a férfiak és a szakmunkások körében az átlagnál nagyobb arányban találunk olyanokat, akik szerint „kormány mögötti háttérhatalom irányítja az országot”.
Arra a kérdésre, hogy mely csoportok állhatnak a háttérben, a felsorolt lehetőségek közül a megkérdezettek a nemzetközi pénzügyi köröket (37 százalék), illetve más, felettünk uralkodni akaró országokat (23 százalék) említették a leggyakrabban.
És a franciák? Meg a szlovákok?
Jó hír (vagy rossz?), hogy az összeesküvés-elméletek terén a franciáknak és a szlovákoknak csak a cipőfűzőjét köthetjük meg.
A PC partnere, a Counterpoint a francia lakosság körében mért adatai szerint a magyar 42 százalékkal szemben a francia mintán 51 százalék azok aránya, akik hittek abban, hogy nem a kormány irányítja az országot. Kiugróan magas, 77 százalék azok aránya, akik azt gondolták: a nemzetközi pénzügyi körök alkotják a háttérhatalmat, 44 százalék azoké, akik úgy vélik, más országok próbáltak befolyást gyakorolni hazájuk felett.
Szlovákiában az Institute for Public Affairs a Mediaresearch kutatta a kérdést a szlovákiai internethasználók körében. Ezt összevetve a Tárki 2013. júliusi, hasonló témában rögzített adataival, kiderül, hogy a szlovákok körében is virulensebb az elképzelés, miszerint „idegen csoportok irányítanak”: a válaszadók csaknem kétharmada (63 százaléka) ezen a véleményen volt, míg a magyar internethasználók körében ezt a vélekedést csak 38 százalék osztotta.
Különös, hogy míg Magyarországon elsősorban az alacsonyan iskolázottabbak hisznek az összeesküvés-elméletekben, Szlovákiában az iskolázottsággal nő az ilyen teóriákban való hit.
