Révész Máriusz azt mondta: munkacsoportjával olyan anyagot igyekeztek összeállítani, amely a magyar sajátosságokra építve veszi figyelembe más országok tapasztalatait. Nagyon sok elképzelést fogalmaztak meg, „amelyeknek együtt elég nagy a költségvetési igényük”, de a lehetőségek végesek, a hiánycélt tartani kell, csak azt a forrást tudják elosztani, ami rendelkezésre áll. Emiatt javaslataikat nem lehet egy év alatt bevezetni, a következő tíz-tizenöt évre viszont felvillanthatja a gondolkodás irányát. „Az biztos: az elmúlt huszonhárom évben nem készült még ilyen népesedési munkaanyag Magyarországon” – mondta a családpolitikai tanácsadó.
Révész Máriusz szerint abban nagyjából közmegegyezés van, hogy a helyzet katasztrofális, a társadalmi reprodukcióhoz másfélszer annyi gyerek kellene, mint amennyi jelenleg születik. „Ez nem csak önmagában probléma, hiszen ennek súlyos gazdasági következményei lesznek. Például a nyugdíjrendszert évtizedek múlva is fenn kell tartani. Ha az aktívak és az idősek aránya durván eltolódik, lehet próbálkozni a nyugdíjkorhatár emelésével, esetleg betelepítésekkel, de ezeknek nagyon nagy ára van. Nem ez jelenti a megoldást, segíteni kell, hogy több gyerek születhessen”.
Fotó: Kummer János
A többi párttal még nem egyeztettek, de erre szükség lesz, ha a munkaanyag olyan stádiumba ér. „A sikeres népesedési politikának egyik záloga a hosszú távú kiszámíthatóság. Franciaországban vagy a Skandináv-országokban kormányváltás esetén sem kell érdemi változásokra számítani a családtámogatási rendszerben”, míg nálunk nagyon távol áll a pártok családpolitikája egymástól, az MSZP-nek nincs is ilyen, csak szegénypolitikája, a szocialisták sosem hoztak olyan döntéseket, ami a középosztály gyermekvállalását támogatta vagy megkönnyítette volna – tette hozzá.
A Fidesz szerint a családpolitika nem egyenlő a szegénypolitikával. „Sajnos politikai szempontból nem túl kifizetődő a gyermekes családokat támogatni, hiszen a gyerekeknek nincs szavazati joguk. A kampányban sokkal jobban jár az a párt, amelyik az erre szánt pénzt 19 500 forintjával más társadalmi csoportok között osztja szét. Az ország jövője miatt ugyanakkor ma már mindenképpen lépni kell”. Több országban például az első gyerekért külön „prémium” jár, a munkacsoport is javasolta ennek bevezetését.
Révész Máriusz nemzetközi példákra hivatkozva azt mondta: családtámogatási rendszerünk noha bizonyos tekintetben nagyvonalú, rendkívül kontraproduktív, ezért azt előbb-utóbb átláthatóbbá kell tenni, be kellene vezetni a rugalmas gyedet. Ki kell számolni, hogy a gyermek hároméves koráig mennyi pénz jár a szülőnek, és az édesanya nyilatkozhatna, mennyi idő alatt kívánja fölvenni. Így a pénz nem veszne el a következő gyerek megszületésénél. Aki például másfél éves gyermeke mellett vissza szeretne menni dolgozni, nyilatkozhatna arról, hogy ő másfél év alatt szeretné fölvenni az összeget.
A diplomás nőknél sem lenne szabad büntetni, ha az egyetem alatt vagy az elvégzése után is megszületik a gyermek. Ezért javasolják, hogy a felsőoktatásban sikeresen eltöltött időszakot minimálbéren vegyék figyelembe, és ebből legyen kiszámolva az anyáknak járó támogatás, míg diploma megszerzése után diplomás minimálbérrel legyen figyelembe véve ez az időszak. Ez a jelenleg járó gyessel szemben nagyon nagy előrelépés lenne.
Révész szerint a gyermekek után járó adókedvezmény igazságosabbá teszi a rendszert. „Nem vitatható a családi adózás szükségessége, de a mértékéről lehet gondolkodni. A munkacsoport támogatja a KDNP javaslatát, ami a családi adózást kiterjesztené a járulékokra is. Ez azoknak az alacsonyabb keresetű családoknak lenne kedvező, akik nem tudják a teljes kedvezményt igénybe venni. Mivel Magyarországon a gyermekvállalás egyik legnagyobb akadálya a lakáshoz jutás, ezért támogatjuk a nemzetgazdasági tárca javaslatát. „A gyerekszámtól, a lakás energiatakarékosságától függően a támogatások az eddigiekhez képest akár kétszeresére is nőhetnének. Ez már egy értékelhető segítség lehetne.”
A forrásigényekről Révész Máriusz azt mondta, ha a családtámogatási rendszer összege mellett „még évi harmincmilliárdot tudna adni a kormány, az már a születésszámban is érzékelhető lenne. Vannak olyan országok, ahol sikerült megfelelő népesedéspolitikával jelentősen javítani a születésszámon”. Ő hisz abban, hogy az általuk javasolt pontok többségét sikerül elfogadni és a forrását biztosítani, annak érzékelhető hatása lesz a gyermekvállalásra. Ha ez találkozik egy stabilabb gazdasági környezettel, akkor reális lehet évi 5000-10 000 főnyi születésszám-növekedéssel számolni.
Orbán Viktor két éve, az uniós tagállamok demográfiai és családügyi minisztereinek informális ülését megnyitó beszédében azt mondta: le kell számolni azzal, hogy ha egy politika támogatja a családot, akkor azzal minden más életformát elvet, kirekeszt. A kormányfő akkor hangsúlyozta: ezen “vádaknak a mélyén” az a koncepció áll, hogy a családot és a szabadságot pártoló politikák ellentétben állnak egymással.
Európa nem építheti jövőjét a bevándorlásra – mondta a miniszterelnök. Szerinte kontinensünk “vesztésre áll a nagy civilizációk népesedési versenyében”, mert a fiatalok a családot fontosnak tartják ugyan, de később mégsem születnek meg a tervezett gyermekeik. A család iránti igény tehát megvan, de az akadályok eltérítik az embereket az eredeti életstratégiájuktól – tette hozzá.
A politikusok fontos feladata, hogy segítsenek elhárítani ezeket az akadályokat – mondta a miniszterelnök. Ha nincs elég gyermek és a gazdasági termelést szeretnénk fenntartani, akkor nincs más megoldás, mint a klónozás, amitől reméljük megment a Jóisten – tette hozzá akkor Orbán Viktor, emlékeztetve rá, hogy a társadalom fokmérője, milyen állapotban vannak a családok, mennyi gyermeket vállalnak, bíznak-e a jövőben, mernek-e hosszú távra tervezni.
Nemzetközi tapasztalatok szerint ott magas a termékenység, ahol magas a nők foglalkoztatottsági rátája is. A társadalom az utóbbi tíz évben jelentős változáson ment át, míg 2000-ben 75 százalékkal a család vezetett a munkával szemben a fontossági sorrendben, addig mára a munka fontossága 50 százalékra nőtt – mondta korábban a Népszabadságnak Pongrácz Tiborné, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatóhelyettese.
Mindez nem a karrierépítéssel függ össze, hanem azzal, hogy a bizonytalan munkaerő-piaci helyzetben a család fenntartása szempontjából fontos, hogy mindkét szülőnek legyen munkahelye – fogalmazott. A csökkenő születésszámnak az is oka, hogy a tervezett gyermekek jelentős része nem születik meg, rövid távú gyermekvállalási terveit az érintettek harmada tudja megvalósítani. Ennek például az az oka, hogy a nők egyre idősebb korban szülnek, első gyermeküket ma átlagosan 28-29 évesen hozzák világra, a 30 éves nők fele pedig gyermektelen.
Az apák életkora is emelkedik: egy tipikus apa ma a gyermek születésekor 33-34 éves, míg a rendszerváltás környékén 28-29 éves volt. Ez azért gond, mert az életkor előrehaladásával csökken a nemzőképesség. Mindent összevetve igen nagy a valószínűsége, hogy a két gyermeket vállalók aránya a jövőben csökkenni fog, egyre többen maradnak majd gyerek nélkül, és feltehetően nőni fog az egy-, illetve a háromgyermekesek aránya.
