Galambos Lajos elsőrendű vádlottat, aki 2004 és 2007 között volt a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója, a bíróság kémkedésért 2 év 10 hónap börtönbüntetésre ítélte, és a közügyektől 3 évre eltiltotta. Szilvásy György másodrendű vádlottat, a Gyurcsány-kormány titokminiszterét felbujtóként elkövetett kémkedésért 2 év 10 hónap börtönbüntetésre ítélték, a közügyektől 3 évre eltiltották. Mindkettőjük esetében beszámítják a börtönbüntetésbe az előzetes letartóztatásban, illetve házi őrizetben töltött időt.
Laborc Sándor negyedrendű vádlottat, aki 2007 és 2009 között volt a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója, a bíróság kémkedéssel kapcsolatban, hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás bűntette miatt egy év börtönbüntetésre ítélte, a végrehajtást két év próbaidőre felfüggesztette.
P. László harmadrendű vádlottat, a kémbotrányban felbukkant orosz hátterű biztonságtechnikai cég tulajdonosát államellenes bűncselekmények elkövetésének vádja alól felmentette a törvényszék. Zamecsnik Péter, Laborc Sándor védője a tárgyalás után azt mondta az MTI-nek, hogy az ügy iratanyagát 2040-ig titkosították.
Az ügyről keveset tudunk, hiszen a per titkosított anyagait az érintettek nem cáfolhatták, korábban a Heti Válasz ugyanakkor azt írta, hogy a titkosszolgálati vezetők egy orosz érdekeltségű céggel szűrették volna ki az NBH-ból azokat, akik a Fidesznek szivárogtattak. A lap információi szerint Galambos Lajos még NBH-igazgatóként, 2007-ben megbízta a Zömök Kft.-t, hogy világítsa át a hivatal munkatársait. Az orosz érdekeltség állításuk szerint onnan adódik, hogy a cég vezetője a Szovjetunióban járt egyetemre, és felesége is onnan származik.
A hetilapnak akkor nyilatkozó egyik érintett állítása szerint a Zömök Kft. feladata az lett volna, hogy poligráfos hazugságvizsgálattal derítsék ki, milyen úton szivárognak információk a Fideszhez. Az akkori nemzetbiztonsági vezetők meggyőződése volt ugyanis, hogy az ellenzék gyakran naprakészebb információkkal rendelkezik bizalmas ügyekről, mint a kormányzat. Ezt felgöngyölítendő – Szilvásy György titokminiszter nyomására – szövetségre lépett az NBH és a Zömök.
A rendszerváltozás óta példa nélkül álló ügyet a Nemzeti Védelmi Szolgálat derítette fel, azonban a történteket vizsgáló Központi Nyomozó Főügyészség budapesti regionális osztálya 2041-ig az eljárás minden részletét államtitoknak minősítette. A tavaly március 12-én megnyitott büntetőperben az ügyészség Galambos Lajost a bűncselekmény elkövetésével, Szilvásy Györgyöt felbujtással, P. Lászlót bűnsegédlettel, Laborc Sándort pedig bűnpártolással vádolta meg.
A Magyar Nemzet szerint a perben a vádlottak egyike sem ismerte el bűnösségét, és azt is vitatták, hogy az ellenük indult eljárás megalapozott vádakra épülne. Az ügyben a tanács tavaly szeptemberben tanúként hallgatta meg Ficsor Ádámot, a Bajnai-kabinet titkosszolgálati miniszterét, valamint Veres Jánost, a Gyurcsány-kormány pénzügyminiszterét is. A tanács összesen tizenöt tárgyalási napon át folytatta a bizonyítási eljárást.
