A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkára a testület nyári rendes ülése után azt mondta: a finanszírozás módja és az, hogy melyik tanárnak hány órája lesz, nagyban befolyásolja, hány embert és hogyan alkalmaznak e célra. Mohos Gábor felhívta a figyelmet arra, hogy a hittantankönyvek beszerzése körül is tisztázatlanok a körülmények.
Sok iskola megrendelte a tankönyvellátón keresztül a hittantankönyveket, ugyanakkor információik szerint jelenleg az egyházaknak kell beszerezni ezeket a tankönyveket. Ez bonyolult helyzetet okoz. Van olyan kiadó, amely a tankönyvellátótól több mint húszezer hittankönyvre kapott megrendelést, így azonban “az egyház furcsa helyzetbe kerül”, ha neki kell kifizetni a könyveket, holott ezt a költségvetésébe előzetesen nem kalkulálta bele.
Az MKPK titkára arra is felhívta a figyelmet, hogy az állam az első osztálytól felmenő rendszerben vállalta, ingyen tankönyvet biztosít a diákoknak. Ennek megfelelően diszkrimináció lenne, ha az etikakönyveket ingyen megkapnák az azt választók, míg a hittantankönyvekért fizetni kellene.
Mohos Gábor szólt arról is: az a céljuk, hogy minél jobban felkészüljenek a hittanoktatással kapcsolatos igényekre. Önmagában is jelzésértékűnek nevezte, hogy a tanulók több mint fele valamelyik felekezet hit- és erkölcstanoktatását választotta. Ezzel kapcsolatban felidézte, hogy a hittanra való jelentkezést és a szervezést szabályozó rendelet viszonylag későn jelent meg, ami nagyban nehezítette a dolgukat, nem ismerték pontosan azokat a kereteket, amelyek a hittanórák szervezését szabályozzák.
Az egyházak számára sok dolog még kérdéses az iskolai hittannal kapcsolatban. A katolikus, a református és az evangélikus egyház vezetői nemrégiben közös levélben kértek felvilágosítást a kormányzattól, és szakértői egyeztetéseket javasoltak, mert – a Népszabadság információi szerint – bizonytalanságot érzékelnek a finanszírozásban. Álláspontjuk szerint ugyanis nem egyértelmű, hogy milyen összeget szán az állam a hitoktatók bérére, miként az sem, kinek kell megrendelnie és kifizetnie a hittankönyveket.
Kamarás István vallásszociológus korábban az FN24-nek azt mondta: Magyarországon az egyházak egyrészt örülnek az iskolai hittan lehetőségének, mert missziós lehetőséget látnak benne, de ugyanakkor szoronganak is, hogy mi lesz a gyülekezeti hittannal, ha beviszik azt az iskolába. Az iskolai hittan ugyanis nem biztos, hogy bevezeti az embereket a vallási közösségbe. És valóban, azt is sokan megfogalmazzák – egyházak és mások is -, hogy jó lenne, ha az emberismeret témáit is „megkapnák” a hittanos gyerekek is.
