A Die Presse című lapban közölt cikkben a volt köztársasági elnök, az AB korábbi elnöke annak a nézetének adott hangot, hogy a 2010-es választások után a kormánypártoknak az igazságügyi rendszert és az AB-t érintő jogszabály-módosításaival elkezdett távolodni egymástól a politikai és az alkotmányban lefektetett jogi rendszer. Emellett „kezdetét vette az alkotmány napi politikai célok érdekében való felhasználása”.
Sólyom László szerint az alkotmány legutóbbi, negyedik módosítása megszilárdít egy olyan állapotot, amelyben a parlament felülbírálhatja az AB-nak az alkotmány őrzőjeként kifejtett tevékenységét. A módosítással „megszilárdítják a rést az alaptörvényben lefektetett alkotmányos rend és a gyakorlat között”, az AB nem az alaptörvény legfőbb őre többé – írta.
A volt AB-elnök úgy véli, a módosított alkotmány szövege nem mondja ki a változtatás lényegét, ebben az értelemben a változtatás „láthatatlan” marad. „Papíron az Alkotmánybíróság továbbra is az alkotmány legfőbb őre. A kétharmados többségnek ez a láthatatlan alkotmánya azonban láthatóvá válik a kormánypártok magatartásában” – fogalmazott.
Az alaptörvény negyedik módosítása „több, mint egy szimbolikus csapás az új demokrácia ellen, az elmúlt húsz év alkotmányos fejlődése ellen” – írta. Az érvényes magyar alkotmányjognak egy nagy része, amely az AB ítéleteiben jelent meg, elveszíti kötelező erejét – hangsúlyozta. A volt köztársasági elnök úgy látja: ahhoz, hogy a jognak ezek az elemei formálisan újra életbe léphessenek, „újra fel kell fedezni”, és az AB-nak újra ki kell mondania azokat. „Csak remélhetjük, hogy az egyszer megfogalmazott gondolatok halhatatlanok, és hogy az eddigi alkotmányos kultúra folytatódik” – tette hozzá.
A vezető osztrák konzervatív napilapban közölt cikk az Osteuropa (Kelet-Európa) című német folyóirat 2013/4. számában megjelent Sólyom László-írás rövidített változata.
