Belföld
Szegedi-Tudomanyegyetem-eloadas(960x640)(1).jpg (szegedi tudományegyetem, előadás, )

Csökkentett üzemmódra kapcsolt a Szegedi Tudományegyetem

24.hu
24.hu

2013. 04. 19. 13:00

Nincs költségvetése, de működik - igaz, csökkentett üzemmódban - a Szegedi Tudományegyetem. A tanszékek viszont nem tudják tervezni a következő szemesztert.

Korábban a témában:

Az államháztartási törvény szerint február 28-ig kell benyújtaniuk a költségvetési intézmények beszámolóit a Kincstárnak, ellenkező esetben felfüggeszthetik a kifizetéseket. Konkrét számok ismerete nélkül csak annyit tudunk tenni – mondta Szabó Gábor, rektor -, hogy az intézményt érintő, januárban bejelentett elvonás összegével csökkentett üzemmódra kapcsoltunk. A tanszékvezetők szerint viszont így tervezhetetlen a szeptemberi tanévkezdés, hiszen most kell meghirdetni a kurzusokat anélkül, hogy például pontosan tudnák, mennyi oktatót tudnak ősztől foglakoztatni.

Kiss Attila, a SZTE Amerikanisztikai és Anglisztikai Intézete angol tanszékének vezetője már összehívta az intézeti tanácsot, összeállították a szeptemberi kurzusokat, azt viszont az intézetvezető nem tudja, hogy azok valóban el is tudnak-e indulni. Már ebben a félévben is adódtak gondok: még novemberben biztosabb állás reményében eltávozott egy oktatójuk, akit ideiglenesen tudtak pótolni úgy, hogy éppen külföldi ösztöndíjra távozó kollégájuk helyére felvettek egy fiatal munkatársat. A megbízás csak szeptemberig szól, a helyet hivatalosan nem lehet betölteni. Egy akkreditált kurzus indításához megfelelő minősítéssel rendelkező oktató szükséges, tehát a távozót pótolni kellene. Dr. Szász Géza, a BTK ifjúsági és gazdasági dékánhelyettese nem szeretne jóslatokba bocsátkozni, majd a szenátus jóváhagyta költségvetés ismeretében tud nyilatkozni.

A karok, tanszékek csak akkor ismerik meg a pontos, rájuk vonatkozó számokat, ha az elfogadott költségvetést jóváhagyja a Kincstár, a jóváhagyott büdzsét az egyetem gazdasági főosztályán témasorokra bontják, s e témasorok összegei szerint készíthetik az intézetek a kigazdálkodható terveiket. Jelentős csúszásban vannak, hiszen a költségvetés első változata sem készült el.

Emlékeztetőül: Még február elején Majó Zoltán a SZTE gazdasági főigazgatója elárulta, hogy inkasszót tett januárban az adóhatóság a Szegedi Tudományegyetem számlájára, mert az nem tudta befizetni a bérek közterheit. Fizetési felszólítót is kapott az intézmény a gázszolgáltatótól.

A gazdasági főigazgató szerint, a jelenlegi számok ismeretében, áprilisig van fedezet a bérekre. Az állami támogatás és a pályázatokból befolyó saját bevételek mellett a harmadik csatorna az OEP, amely Majó szerint inkább átok mit áldás volt a karok számára. A 2007-es integrációval (az összes városi egészségügyi intézmény a klinikákba olvadt, tehát az egyetem része lett) csak terhet jelentett az egyetem gazdálkodásában, hiszen az egészségügy alulfinanszírozottsága miatt mindig a többi karnak kellett kipótolni a hiányzó pénzt (keresztfinanszírozás).

Majó úgy számolt, hogy 2007 óta ez 9 milliárd forintjába került az egyetemnek. Ehhez még hozzátartozik, hogy a szegediek 15-20%-kal kevesebb súlyszámot kapnak, mint a debreceni, a pécsi egyetemek. Majó februári beszámolója szerint folyamatosan tárgyalnak az egészségügyi tárcával, hogy növeljék a SZTE-nek folyósított súlyszámot. ( a főigazgatótól eddig nem sikerült információt szerezni arról, hogy ezeknek az egyeztetéseknek van-e eredménye) A rektor akkor, egy februári összdolgozói értekezleten ígéretet tett arra, hogy a hétköznapi filléres gondokat megoldják és csoportos létszám leépítés sem lesz 2013-ban. Szabó Gábor akkor(gazdasági főigazgatója pesszimizmusát enyhítve) állította, hogy a fizetését mindig, mindenki meg fogja kapni.

Most még néhány elem bizonytalan – fejtette ki a rektor – a klinikáinkról 39-en vonulnak nyugdíjba, közülük kilencen szerettek volna tovább dolgozni, ők erre nem kaptak engedélyt. A többi karon folyamatban vannak a nyugdíjazási kérelmek, még nem tudjuk, mennyien maradnak, ezek is befolyásolják a költségvetési számokat. Azt tudjuk már január óta, hogy 800 millió forintos bértömegcsökkenést kell elérnünk. Ami biztos, hogy 4,26 milliárddal csökkent az állami támogatás. Februárban annyival lett derűsebb a helyzet, hogy kutató egyetemként kaptunk 2 milliárd pluszpénzt, de vannak még elkülönített összegek, hátha abból is jut. Attól is függ néhány dolog, hogy mire lehet felhasználni az alapokból idecsorgatott pénzt. Ha azok pántlikázott összegek, akkor nagyobb a gond.

Csak pályázatokra, kutatásokra fordítható az ilyen címen kapott összeg – közölte Klinghammer István Szegeden, ahol egy konferencián vett részt. A Szegedi Tudományegyetem helyzete azért nehéz, mert sem a PPP zsákutcájába kerülő intézményeknek szánt pénzből nem kapnak, sem a struktúraváltásra elkülönített 11 milliárd forintból nem jár a szegedieknek, túl jók és túl jól gazdálkodtak.

Arra a felvetésre, hogy dologi kiadásokra egy fillért sem kapott a SZTE, az államtitkár annyit mondott, hogy pályázzanak a kutatók, hiszen egy sikeres pályázatnál a papír is leírható költségként Az eszköz, a szoftver, a vegyszer – mindegyikkel ugyanez a helyzet. Ha egy kutató pályázik, a jövőjére pályázik. Az igazán jó, ha akár három évig a bérét is a pályázatból fedezik, nem kell az állami támogatásból a fizetését kigazdálkodni. A Szegedi Tudományegyetem büdzséjének a felét a saját bevételei teszik ki, de mindig csak az állami támogatás csökkenéséről beszélnek. Az államtitkár a kancelláriák felállítását is annak érdekében tervezi, hogy a rektorok ne a működéssel foglakozzanak, hanem a tudománnyal – magyarázta Klinghammer – ez egy hosszú folyamat lesz. Létre kell hozni egy akkreditált testületet, majd közülük választhatnak a rektorok.

Mindig a pénzen van a vita. Most már megoldás kellene. Egy olyan kiváló kutatói háttérrel rendelkező intézmény, mint a Szegedi Tudományegyetem jelentős bevételekhez juthat tudományos tevékenységével.

Szlavkovics Rita

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Beregszász, 2015. március 19.  
Vásárló fizet az egyik élelmiszer áruházban a kárpátaljai Beregszászon, a Bohdana Hmelnickoho utcában 2015. március 18-án. Ukrajnában a nemzeti valuta leértékelődése miatt leginkább az alapvető élelmiszerek drágultak, a hrivnya értékének ingadozása miatt egy napon belül is változnak az árak.
MTI Fotó: Balázs Attila
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.