egyetem-corvinus (felsőoktatás, )
Belföld

Évtizedek óta nem jelentkeztek ilyen kevesen egyetemre

Az utóbbi 17 évben soha nem jelentkezetek még az ideinél kevesebben a magyar felsőoktatásba.

Tovább csökkent a felvételizők száma. Míg 2011-ben és 2010-ben még 140 ezren adták be a jelentkezési lapjukat, tavaly már a startvonalnál „eltűnt” egy kisvárosnyi (mintegy 32 ezer) ember a felsőoktatásból. Idén tovább csökkent ez a szám, és a 2008-as 97 ezres mélypontot is alulmúlta: 95 147-en adták be a dokumentumokat.

Idén a jelentkezők 68 százaléka első helyen alapképzésre, 9 százaléka osztatlan mesterképzésre, 19 százaléka mesterképzésre és 4 százaléka felsőoktatási szakképzésre jelentkezett. A jelentkezők túlnyomó többsége elsősorban nappali munkarendben kíván tanulni (76 százalék). A legdrasztikusabb csökkenés tavaly a gazdaságtudományokhoz tartozó szakok esetében volt (ahol minimális volt a támogatott létszám), idén azonban újra többen jelöltek meg e képzési területhez tartozó képzést (az elsőhelyes jelentkezők 13 százaléka).


Fotók: Kummer János

Mint írtuk, 16 olyan szak van, amelyek állami ösztöndíjas képzésére nem 240 ponttal, hanem ennél jóval magasabb pontszámmal lehet bekerülni. Ezeket a szakokat, illetve a hozzájuk tartozó ponthatárokat a miniszter határozta meg. Erre a 16 szakra állami ösztöndíjas képzésre első helyen 10 221 fő jelentkezett.

Az EMMI örül

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára természetesen nem azt a visszaesést emelte ki az adatok ismeretetésén. Maruzsa Zoltán annak az örömének adott hangot, hogy a korábbi évekhez képest több állami ösztöndíjas hallgatót vesznek fel idén a felsőoktatásba az új felvételi eljárás logikájának köszönhetően.

Maruzsa megjegyezte, hogy akár százezer ösztöndíjas hallgatónak is volna hely a felsőoktatási intézmények által meghirdetett ösztöndíjas kapacitások alapján. Ez persze nem azt jelenti, hogy mindenki bekerül ingyenes (állami ösztöndíjas) képzésre, hiszen például az említett 16 szakra igencsak nehéz lesz összeszedni a kellő pontokat.

Hamis mítoszok: rossz irány

A nemrég megjelent Társadalmi riport adatai szerint Magyarországon a jó foglalkozási pozíció elsősorban a jó családi háttértől, és az erre visszavezethető iskolázottsági szinttől függ. Leegyszerűsítve: a gazdagok jó iskolákba, jó egyetemekre járatják a gyerekeiket, így azok jó álláshoz jutnak majd. A szegényebbek erre nem képesek, így a gyerekeiknek kevesebb esélyük van sikeres karrierre.

A jelenlegi oktatási kormányzat ugyanakkor – többek között – épp az államilag támogatott keretszámok szűkítése felé tereli a rendszert, mint a ma bejelentett adatokból is kiderül, sikeresen. Pedig a Társadalmi riport szerzői azt is bizonyítják, hogy Magyarországon ma is van igény a képzett munkaerőre. Nemzetközi összehasonlításban is erős az iskolázottság munkaerő-piaci hatása, tehát teljességgel megalapozatlanok azok a kormányzat által harsogott nézetek, amelyek szerint az iskolázottsági arányokat még erősebben alá kell vetni a munkaerőpiac pillanatnyi igényeinek.

Figyelni kell erre természetesen a képzések tervezésekor, de egy olyan korban, amikor a legmagasabb presztízsű munkakörök jó része öt-tíz éve még nem is létezett, ez nehezen megvalósítható. A diplomás munkanélküliség pedig csak egy hamis mítosz, az adatok épp az ellenkezőjét bizonyítják: a diplomások a legvédettebbek a munkaerőpiacon.

A Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint 2011-ben a regisztrált (tehát a munkaügyi hivataloknál bejelentkezett) pályakezdő munkanélküliek mindössze 7,3 százalékuk volt diplomás, az utóbbi tíz évben a „csúcs” 11,7 százalék volt, 2004-ben.

Mint többször is megírtuk, a 30–34 éves korosztályban 2009-ben nálunk 23,9, az EU-ban 32,3 százalék volt a diplomások aránya. Az „EU 2020″ stratégiában szinte minden EU-s ország azt vállalta, hogy 40 százalékra emeli e fiatal korcsoportban a diplomások arányát, Magyarország viszont mindössze 30,3 százalékot írt alá. Ehhez is óriási növekedésre lenne szükség, a jelentkezési kedv ilyen mértékű csökkenése megkérdőjelezi, hogy tudjuk-e teljesíteni a vállalásunk.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.