Belföld

Az orbánizmus az új vallás?

Amikor a vallás igazolja a politikát. Az orbánizmus „igazi hungarikum".

Miután kedden megírtuk, hogy a református vallású miniszterelnök 50. születésnapja alkalmából katolikus hálaadó szentmisét tartanak, a hozzászólások miatt úgy éreztük, el kell magyaráznunk, hogy a jelenség egyáltalán nem új.

„Csuhások, imára!”

A legenda az 1990-es évek eleji liberális Orbán Viktorhoz köti e mondatot – idéztük a minap 25 évessé vált Fideszt köszöntő írásunkban. Képviselői visszaemlékezésben mások mellett Ilkei Csaba utalt arra, hogy „amikor szemben a Kereszténydemokrata Néppárt valamelyik képviselője kezdett beszélni, Viktor refrénszerűen megszólalt: ‘Térdre, imához!’, s néha ki is ment. Néhány ifjú demokrata ilyenkor kötelezően vigyorgott.” A jobbraáttal elmaradtak az antiklerikális kiszólások. A kormányfő egyre több gesztust tett az egyházaknak, különösen a katolikusnak, emlékezetes, hogy családostul, szamócástul kereste fel a néhai II. János Pál pápát, köz- és EU-s forrásból százszámra újítódtak fel templomok, kolostorok, egyházi intézmények. A minap kiderült, az állam a reformátusok kezdeményezésére átvállalja az egyházak sokmilliárdos devizaadóságát.

Cserébe Orbán végképp magához láncolta az egyházakat, plébánosi, lelkészi ajkakról egyként szól a „szavazz a Fideszre”. Nem éppen szekularizációs minta, de hát kit érdekel? A vallás, még inkább az egyházak orbáni világképbe illesztésével az eredetileg református Orbán a hit legerősebb magyarországi alakulata, a katolikus egyház felé fordult. Feleségével, Lévai Anikóval még Iványi Gábor metodista lelkész adta össze 1986-ban, utóbb ő keresztelte a házaspár első két gyerekét, az 1989-ben született Ráhelt, majd Gáspárt is. Utóbb a csecsemő Sárát, Rózát és Flórát már a katolikus egyház fogadta soraiba. „1998-ban, amikor Orbán Viktor miniszterelnök lett, megkeresett felesége, Lévai Anikó, és a gyerekek keresztlevelét kérte, mivel másik felekezetbe szerették volna átíratni a gyermekeket, ami teljesen természetes” – Iványi Gábor emlékezett így a történtekre.

„Az Orbán-rezsim igazi hungarikum”

Cserébe a politikai hatalom egy isteni, transzcendens hatalom akaratát valósíthatja meg. Jakab Attila vallástörténész a Le Monde Diplomatique magyar kiadásában nemrég hosszan írt arról, hogy „az Orbán-rezsim szellemi alapját tulajdonképpen a demokráciát és a liberalizmust elvető, a német katolicizmus intellektuális peremvidékén elhelyezkedő Carl Schmitt politikai teológiája és jogfilozófiája alkotja”. A kutató szerint ennek lényege, hogy a politikai cselekvést a „barát-ellenség” ellentétpár határozza meg, az erkölcsnek nincs köze sem joghoz, sem politikához, gyakorlatilag minden jogszerűvé tehető. Magyarországon ez a jog- és politikai filozófia ötvöződik „azzal a bizánci hatalomfelfogással, hogy az ország (mint terület) tulajdonképpen a Hatalom birtokosának magántulajdona, a lakosok az ő alattvalói, és ő minden hatalom forrása (ő osztja a hivatalokat)” – írja Jakab Attila.

A bizánci „szimfóniának” nevezett rendszerben a hatalom oltalmazza az egyházat, amely cserébe ezért erkölcsileg legitimálja. Ebben a kapcsolatban „az egyházi intézmény a politikai hatalom alárendeltje és eszköze. Ez az ára a számára biztosított társadalmi privilégiumoknak és anyagi biztonságnak”. A szoros összefonódásban az „Egyház, illetve a Hatalom ellenségei felcserélhető fogalmakká válnak. Ami egyben azt is jelenti, hogy a politikai hatalom bukása mindenképpen maga után vonja a hitelét vesztett egyház társadalmi befolyásának megrendülését, esetenként a virulens antiklerikalizmus markáns megjelenését” – figyelmeztet a vallástörténész, aki szerint „ma már mindinkább létjogosultságot nyer az orbánizmusnak vallástudományi módszerekkel történő vizsgálata és vallási fogalomrendszerrel való leírása”.

Jakab Attila úgy látja: az Orbán-rezsim igazi hungarikum. „Benne a magyar társadalom nem elhanyagolható része önmagára ismer, azonosul vele, ahogy azt el is várják tőle. Lecsapódik mindaz, amiről alig-alig akar valaki tudomást venni: a felszínesség, a középszerűség, a féltudás kultusza, amely ugyanakkor a saját kiválóságába és megfellebbezhetetlen igazságába vetett mélységes meggyőződéssel párosul. A politika és a vallás összekapcsolása szinte mondhatni természetes dolog, mivel mindent (különösképpen a pozíciókat) egyfajta vallásos hit (és annak elvárása) leng körül…”

Túlélni alattvalóként

„…Magyarországon szinte lehetetlen mindennemű racionális párbeszéd, nincsen érdemi tudományos és szakmai közélet, valamint nagyon nagy a fogékonyság a kirekesztésre, a címkézésre, a gyűlöletre és a lejáratásra. Itt nem irányzatok, hanem hitrendszerek feszülnek egymásnak. A kiszámíthatatlanság, kiszolgáltatottság, egzisztenciális bizonytalanság, valamint a nemzetiidentitás-krízis mindezt fokozza, mert az ember azon meggyőződését erősíti meg, hogy individuumként, polgárként halálra van ítélve, csakis valamelyik kollektíva tagjaként, alattvalóként vannak esélyei a túlélésre.”

Jakab szerint a Nemzeti Együttműködés Rendszere „saját ideológiai ürességét, gátlástalan anyagi és hatalomszerzési törekvéseit egy teljes mértékben eszköziesített és nemzetiesített kereszténységgel igyekszik elkendőzni. Ebbe Szent Istvántól a sámánokig és a Turulba való beleszületésig gyakorlatilag minden belefér. Mert az Orbán-rezsim nemzeti-keresztény kurzusában valójában nincsen kereszténység, és már nincsenek keresztények sem, ahogy azt Balog Zoltán református lelkész személyes példája beszédesen érzékelteti. Ebben a kurzusban az imádat tárgya maga Orbán Viktor, aki minden hatalom forrása”.

A vallástörténész árulkodónak tartja,hogy Orbán Viktor szerint „a kétharmad küldetés, amelyet azért adott a Jóisten a választópolgárokon keresztül nekünk, mert rólunk gondolta, hogy el tudjuk végezni mindazt a feladatot, amely a függetlenségünk megőrzéséért szükséges. Átalakítottuk a közoktatás rendszerét, az egészségügyi ellátórendszert és a felsőoktatás átalakításának végén vagyunk, nagyjából az is lezárult, kirajzolódott minden. Ha most megállnánk, kockáztatnák az eddig elért eredményeket.” (2012.dec. 18).

Jakab Attila tanulmánya a márciusi hókáosz előtt született, így nem térhetett ki arra, hogy amikor a hatalom tehetetlen, akkor a Jóisten marad. A miniszterelnök szerint a rendkívüli időjárási és közlekedési körülmények között nem lehetett gyorsabban kimenteni az utakon rekedt embereket. A bajt egy módon lehet megelőzni, ha az emberek józan megfontolás alapján együttműködnek a hatóságokkal – jelentette ki akkor Orbán Viktor, hozzátéve: „Ha felmentünk a sztrádára, onnantól kezdve a Jóisten kezében vagyunk, hogy beleszorulunk-e egy ilyen helyzetbe, vagy pedig időben sikerül lemenni.”

A kutató nem tartja véletlennek, hogy az egyházakra hárul az a dicstelen feladat, hogy az embereket „infantilissá és gondolkodásképtelenné tegyék; beléjük neveljék a tekintélytiszteletet, a sorsukba való beletörődést és a bűntudatot, hiszen szociális helyzetük valójában a bűnösségük következménye (tehát jogos); valamint mentálisan alkalmassá tegyék őket az ellenség- és bűnbakképzésre, amely a politikai hatalmat és őket magukat is felmenti a mindennemű felelősség alól. Szomorú, hogy ma Magyarországon nincsen egyetlen olyan, a Hatalom által elismert egyházi személy sem, aki meg merné kongatni a vészharangot!” – zárja tanulmányát Jakab Attila.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.