Belföld

Az orbánizmus az új vallás?

Amikor a vallás igazolja a politikát. Az orbánizmus „igazi hungarikum".

Miután kedden megírtuk, hogy a református vallású miniszterelnök 50. születésnapja alkalmából katolikus hálaadó szentmisét tartanak, a hozzászólások miatt úgy éreztük, el kell magyaráznunk, hogy a jelenség egyáltalán nem új.

„Csuhások, imára!”

orbán viktor és családja a pápánál (orbán viktor, II. jános pál pápa)A legenda az 1990-es évek eleji liberális Orbán Viktorhoz köti e mondatot – idéztük a minap 25 évessé vált Fideszt köszöntő írásunkban. Képviselői visszaemlékezésben mások mellett Ilkei Csaba utalt arra, hogy „amikor szemben a Kereszténydemokrata Néppárt valamelyik képviselője kezdett beszélni, Viktor refrénszerűen megszólalt: ‘Térdre, imához!’, s néha ki is ment. Néhány ifjú demokrata ilyenkor kötelezően vigyorgott.” A jobbraáttal elmaradtak az antiklerikális kiszólások. A kormányfő egyre több gesztust tett az egyházaknak, különösen a katolikusnak, emlékezetes, hogy családostul, szamócástul kereste fel a néhai II. János Pál pápát, köz- és EU-s forrásból százszámra újítódtak fel templomok, kolostorok, egyházi intézmények. A minap kiderült, az állam a reformátusok kezdeményezésére átvállalja az egyházak sokmilliárdos devizaadóságát.

Cserébe Orbán végképp magához láncolta az egyházakat, plébánosi, lelkészi ajkakról egyként szól a „szavazz a Fideszre”. Nem éppen szekularizációs minta, de hát kit érdekel? A vallás, még inkább az egyházak orbáni világképbe illesztésével az eredetileg református Orbán a hit legerősebb magyarországi alakulata, a katolikus egyház felé fordult. Feleségével, Lévai Anikóval még Iványi Gábor metodista lelkész adta össze 1986-ban, utóbb ő keresztelte a házaspár első két gyerekét, az 1989-ben született Ráhelt, majd Gáspárt is. Utóbb a csecsemő Sárát, Rózát és Flórát már a katolikus egyház fogadta soraiba. „1998-ban, amikor Orbán Viktor miniszterelnök lett, megkeresett felesége, Lévai Anikó, és a gyerekek keresztlevelét kérte, mivel másik felekezetbe szerették volna átíratni a gyermekeket, ami teljesen természetes” – Iványi Gábor emlékezett így a történtekre.

„Az Orbán-rezsim igazi hungarikum”

orbán viktor és szűz mária (orbán viktor, templom, szűz mária)Cserébe a politikai hatalom egy isteni, transzcendens hatalom akaratát valósíthatja meg. Jakab Attila vallástörténész a Le Monde Diplomatique magyar kiadásában nemrég hosszan írt arról, hogy „az Orbán-rezsim szellemi alapját tulajdonképpen a demokráciát és a liberalizmust elvető, a német katolicizmus intellektuális peremvidékén elhelyezkedő Carl Schmitt politikai teológiája és jogfilozófiája alkotja”. A kutató szerint ennek lényege, hogy a politikai cselekvést a „barát-ellenség” ellentétpár határozza meg, az erkölcsnek nincs köze sem joghoz, sem politikához, gyakorlatilag minden jogszerűvé tehető. Magyarországon ez a jog- és politikai filozófia ötvöződik „azzal a bizánci hatalomfelfogással, hogy az ország (mint terület) tulajdonképpen a Hatalom birtokosának magántulajdona, a lakosok az ő alattvalói, és ő minden hatalom forrása (ő osztja a hivatalokat)” – írja Jakab Attila.

A bizánci „szimfóniának” nevezett rendszerben a hatalom oltalmazza az egyházat, amely cserébe ezért erkölcsileg legitimálja. Ebben a kapcsolatban „az egyházi intézmény a politikai hatalom alárendeltje és eszköze. Ez az ára a számára biztosított társadalmi privilégiumoknak és anyagi biztonságnak”. A szoros összefonódásban az „Egyház, illetve a Hatalom ellenségei felcserélhető fogalmakká válnak. Ami egyben azt is jelenti, hogy a politikai hatalom bukása mindenképpen maga után vonja a hitelét vesztett egyház társadalmi befolyásának megrendülését, esetenként a virulens antiklerikalizmus markáns megjelenését” – figyelmeztet a vallástörténész, aki szerint „ma már mindinkább létjogosultságot nyer az orbánizmusnak vallástudományi módszerekkel történő vizsgálata és vallási fogalomrendszerrel való leírása”.

Jakab Attila úgy látja: az Orbán-rezsim igazi hungarikum. „Benne a magyar társadalom nem elhanyagolható része önmagára ismer, azonosul vele, ahogy azt el is várják tőle. Lecsapódik mindaz, amiről alig-alig akar valaki tudomást venni: a felszínesség, a középszerűség, a féltudás kultusza, amely ugyanakkor a saját kiválóságába és megfellebbezhetetlen igazságába vetett mélységes meggyőződéssel párosul. A politika és a vallás összekapcsolása szinte mondhatni természetes dolog, mivel mindent (különösképpen a pozíciókat) egyfajta vallásos hit (és annak elvárása) leng körül…”

Túlélni alattvalóként

orbán viktor és az egyház lelke (orbán viktor, az ország lelke)„…Magyarországon szinte lehetetlen mindennemű racionális párbeszéd, nincsen érdemi tudományos és szakmai közélet, valamint nagyon nagy a fogékonyság a kirekesztésre, a címkézésre, a gyűlöletre és a lejáratásra. Itt nem irányzatok, hanem hitrendszerek feszülnek egymásnak. A kiszámíthatatlanság, kiszolgáltatottság, egzisztenciális bizonytalanság, valamint a nemzetiidentitás-krízis mindezt fokozza, mert az ember azon meggyőződését erősíti meg, hogy individuumként, polgárként halálra van ítélve, csakis valamelyik kollektíva tagjaként, alattvalóként vannak esélyei a túlélésre.”

Jakab szerint a Nemzeti Együttműködés Rendszere „saját ideológiai ürességét, gátlástalan anyagi és hatalomszerzési törekvéseit egy teljes mértékben eszköziesített és nemzetiesített kereszténységgel igyekszik elkendőzni. Ebbe Szent Istvántól a sámánokig és a Turulba való beleszületésig gyakorlatilag minden belefér. Mert az Orbán-rezsim nemzeti-keresztény kurzusában valójában nincsen kereszténység, és már nincsenek keresztények sem, ahogy azt Balog Zoltán református lelkész személyes példája beszédesen érzékelteti. Ebben a kurzusban az imádat tárgya maga Orbán Viktor, aki minden hatalom forrása”.

A vallástörténész árulkodónak tartja,hogy Orbán Viktor szerint „a kétharmad küldetés, amelyet azért adott a Jóisten a választópolgárokon keresztül nekünk, mert rólunk gondolta, hogy el tudjuk végezni mindazt a feladatot, amely a függetlenségünk megőrzéséért szükséges. Átalakítottuk a közoktatás rendszerét, az egészségügyi ellátórendszert és a felsőoktatás átalakításának végén vagyunk, nagyjából az is lezárult, kirajzolódott minden. Ha most megállnánk, kockáztatnák az eddig elért eredményeket.” (2012.dec. 18).

Jakab Attila tanulmánya a márciusi hókáosz előtt született, így nem térhetett ki arra, hogy amikor a hatalom tehetetlen, akkor a Jóisten marad. A miniszterelnök szerint a rendkívüli időjárási és közlekedési körülmények között nem lehetett gyorsabban kimenteni az utakon rekedt embereket. A bajt egy módon lehet megelőzni, ha az emberek józan megfontolás alapján együttműködnek a hatóságokkal – jelentette ki akkor Orbán Viktor, hozzátéve: „Ha felmentünk a sztrádára, onnantól kezdve a Jóisten kezében vagyunk, hogy beleszorulunk-e egy ilyen helyzetbe, vagy pedig időben sikerül lemenni.”

A kutató nem tartja véletlennek, hogy az egyházakra hárul az a dicstelen feladat, hogy az embereket „infantilissá és gondolkodásképtelenné tegyék; beléjük neveljék a tekintélytiszteletet, a sorsukba való beletörődést és a bűntudatot, hiszen szociális helyzetük valójában a bűnösségük következménye (tehát jogos); valamint mentálisan alkalmassá tegyék őket az ellenség- és bűnbakképzésre, amely a politikai hatalmat és őket magukat is felmenti a mindennemű felelősség alól. Szomorú, hogy ma Magyarországon nincsen egyetlen olyan, a Hatalom által elismert egyházi személy sem, aki meg merné kongatni a vészharangot!” – zárja tanulmányát Jakab Attila.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.