A végzés indoklása során Kissné Koch Ágnes tanácsvezető bíró kifejtette, az elsőfokú ítélet meghozatala óta felmerült tények – többek között az egyesület tagjainak más rendezvényeken végzett tevékenységének – vizsgálata elengedhetetlen a megalapozott döntés meghozatalához.
A bíró emlékeztetett: az ügyészség azért indítványozta a civil szervezet feloszlatását, mert az egyesület – a vádhatóság álláspontja szerint – a Gyöngyöspatán és Hajdúhadházán szervezett járőrözése során faji alapú megkülönböztetést tett az emberek között.
Az ügyészség álláspontja szerint a közbiztonság helyreállítása érdekében meghirdetett fokozott járőrszolgálat valójában a bűnözőnek kikiáltott cigány kisebbség megfélemlítését célozta, és egyben sértette a roma kisebbséghez tartozók egyenlő emberi méltósághoz való jogát.
Az ügyészség rvelése szerint az egyesület a közbiztonsággal kapcsolatos feladatok ellátását a „cigánybűnözés” elleni fellépéssel azonosítja, amit alátámaszt az a körülmény, hogy az egyesület székhelyétől távol eső, romák által nagyobb számban lakott településeken tartott megerősített létszámmal fokozott járőrszolgálatot. Kiemelte, hogy az egyesület nem határolódott el a Gyöngyöspatán vele egyidejűleg jelenlévő, nyíltan romaellenes nézeteket hangoztató Véderő, Betyársereg és a feloszlatott Magyar Gárda tagjaitól, sőt azokkal együttműködött, tagjaik közösen járőröztek.
A több különböző, formaruhás szervezet fokozott jelenlétének időbeli egybeesése, a közös fellépések, a szervezet tagjai között a külső szemlélő által egyértelműen érzékelhető együttműködés, a cigánybűnözés elleni demonstráción történő együttes jelenlét alkalmas volt arra, hogy a roma lakosság szemében a különböző formaruhás szervezetek tagjainak tevékenysége összemosódjon, és őket egységesen a romaellenes tevékenységéről közismert „gárdistáknak” tekintsék a formaruhák különbözősége ellenére.
A törvényszék tavaly július 25-én utasította el a Békés Megyei Főügyészségnek a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület feloszlatására irányuló keresetét, mert a felperes nem tudta egyértelműen bizonyítani a tanúvallomások és a bíróság elé tárt bizonyítékok alapján, hogy az egyesület tevékenysége alkotmányba ütköző volt 2011 márciusában és áprilisában Gyöngyöspatán és Hajdúhadházon, illetve megsértette a Magyarország nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségeit, továbbá működése nem felelt meg az egyesületi alapszabálynak.
