Tömegével küldhetik általános iskolába a hat évet betöltött, de még nem iskolaérett óvodásokat 2014 szeptemberétől, mert nem lesz elég hely az óvodai nevelésre kötelezett hároméves gyerekek számára – ezt jósolta lapunk megkeresésére Bakonyi Anna pedagógiai szakértő a köznevelési törvény jövő év szeptemberétől hatályos rendelkezésének következményeként.
Az Alkotmánybíróság (AB) keddi határozatában úgy döntött: nem ellentétes az alaptörvénnyel a köznevelési törvénynek az a paragrafusa, amely 2014-től minden hároméves gyerek számára kötelezővé teszi az óvodát. A testület szerint „a napi négyórás foglalkozás általánosságban indokolt elsősorban a szocializáció, a majdani iskolai követelményekhez való alkalmazkodás, a társadalomba való beilleszkedés megkönnyítéséhez”.
(Fotók: Neményi Márton)
Szabó Máté ombudsman tavaly júliusban kérte az AB-t, hogy semmisítse meg a rendelkezést, arra hivatkozva, hogy az korlátozza a szülőknek az alaptörvényben, illetve a Magyarország által is aláírt Gyermekjogi Egyezményben biztosított neveléshez való jogát. Szabó Máté szerint az óvodának ugyan nagyon fontos szerepe van a gyerekek fejlődésében, de az egységes, kötelező korhatár nem veszi figyelembe, hogy ebben az életkorban még igen jelentős különbségek lehetnek a gyerekek közt.
Az AB szerint azonban a napi négy óra nem gátolja a szülő gyermekkel való foglalkozását, sőt, a közösségi élet kiegészíti azt. Amennyiben pedig a gyermek különös érdeke lenne, akkor a törvény „széles körben lehetőséget ad a felmentésre”.
Lesz elég óvoda – ígérték
A 2011 decemberében elfogadott új köznevelési törvény óvodakötelezettségi rendelkezése már annak idején is nagy port kavart. A kritikusok egy része túlzónak találta az előírást, mondván, sok családban biztosítottak a megfelelő nevelési feltételek, és a gyerekeket nem kellene kiszakítani idejekorán a családi környezetből. Másik részük pedig az elegendő számú férőhely és a zsúfoltság miatt aggódott, külön kiemelve, hogy épp ott kevés a férőhely, ahol a legjobban kellene: a hátrányos helyzetű térségekben. (A zsúfoltság ezen kívül még a főváros agglomerációs övezetében jellemző.)
Az oktatási államtitkárság adatai szerint egy év múlva csaknem 400 ezer 3-6 évesnek kell óvodai férőhelyet találni, ebből azonban a tavaly augusztusi adatok alapján még mintegy 25 ezerrel kevesebb van. A kormány meghirdetett ugyan 2012 januárjában egy 9,39 milliárd forint összegű óvodafejlesztési pályázatot, de – mint azt korábban lapunknak Gloviczki Zoltán közoktatási helyettes államtitkár elmondta – ezzel együtt is kevés lesz a hely. Az oktatási tárca a problémát úgy kívánja megoldani, hogy a jelenleg az óvodák számára jogszabályban előírt 3 négyzetméter/fő helyszükségletet kettőre csökkenti, azaz másfélszer több gyerek elhelyezését teszi majd lehetővé az egyes óvodákban. Vagyis az amúgy is túlterhelt óvodák zsúfoltságának növelésével.
Kigolyózva
Bakonyi Anna szerint nagyon sok helyen már most is zsúfoltak a csoportok, nem tartaná jónak, ha tovább nőne a csoportlétszám. Mint mondta, alapvetően egyetért az elképzeléssel, hasznosnak és indokoltnak tartja az óvodakötelezettséget a hátrányos helyzetű gyerekek megsegítése érdekében, de megítélése szerint törvényileg túl mereven szabályozták a rendelkezést, így annak számtalan negatív hatása lehet mind a szülőkre, mind a gyerekekre nézve.
„A törvény eredetileg úgy rendelkezik, hogy 3 és 6 éves kor között kötelező az óvoda, de egyedi elbírálás alapján felmenthető az óvodalátogatás alól a gyerek. Kérdés azonban, hogy a felmentéssel mennyire tudnak majd élni a szülők. Az már most világosan látható, hogy biztosan nem lesz meg az elegendő számú férőhely, így viszont – a szükséghelyzet miatt – szinte az összes hatévest elküldik majd iskolába, hogy legyen hely az újonnan érkezőknek. Még azokat is, akiknél egyébként nem lenne indokolt, és akiknek jót tenne, ha még egy évet óvodában maradhatnának” – magyarázta a szakértő.
Bakonyi Anna szerint vannak óvodák, ahol ma is kénytelenek túllépni a kívánt 25-ös csoportlétszámot, így esetenként előfordul 33 fős csoport is. Ha még tovább növelnék a már most is alig kezelhető létszámot ezekben az intézményekben, akkor az már erősen a gyerekek, a nevelés kárárára menne.
| Gyerekek konténerben |
|
Több önkormányzat a zsúfoltság és a helyhiány elkerülése érdekében kitalált egy másik megoldást: úgynevezett konténerovik telepítését. A főváros II. kerületében például 2008-ban nyitottak meg egy ilyet a Hűvösvölgyi úton, tavaly januárban pedig ugyanott egy konténerbölcsődét vehettek birtokukba a gyerekek. Egy ilyen beruházás jóval olcsóbb, és kivitelezése sokkal gyorsabb, mint a hagyományos épületeké. A háromcsoportos, 250 négyzetméteres konténeróvoda teljes bútorzattal 45 millió forintba került, és 3 hónap alatt húzták fel. Az ár, a kivitelezés gyorsasága, valamint a mobilizálhatóság mellett további előnye, hogy a kiváló szigetelés miatt a fűtési számlák sem magasak, és a nyári kánikulában is elviselhető a hőség. Az épület tisztítása kifejezetten könnyű, a konténer ugyanis könnyen, gyorsan tisztítható. Gloviczki Zoltán közoktatási helyettes államtitkár korábban lapunknak leszögezte: „A Nemzeti Erőforrás Minisztérium konténeróvodák kialakítását nem tervezi, mert csak átmeneti megoldást biztosítanának, ráadásul nem költséghatékonyak és a körülmények is rosszabbak lennének az átmenetileg zsúfoltabbá váló óvodákénál.” |
A szülői vélemény másodlagos
Bakonyi Anna elméletét megerősítendő, az alapvető jogok biztosának egy másik, szintén gyermekeket érintő beadványát is elkaszálta az AB. A testület nem találta alaptörvény-ellenesnek, hogy nem a szülő, hanem az óvoda vezetője dönti el, iskolaérett-e egy hatéves gyerek. Indoklásuk szerint az iskolaérettség „elsősorban szakmai kérdés”, hozzátéve, hogy a törvény lehetőséget ad a szülőknek arra, hogy kikérjék a szakértői bizottság véleményét, ha aggályaik vagy kételyeik vannak.
Előfordul 33 fős csoport is
A pedagógiai szakértő szerint nem szerencsés, ha az óvodavezetés, illetve a bizottság nem veszi figyelembe a szülő véleményét, és „a feje felett dönt” egy ilyen fontos kérdésben. Úgy véli, bár a „szakmát” valóban beleszólási jog illeti meg, a végső döntést az óvodapedagógussal és a szülőkkel közösen kellene meghozni.
Az Alkotmánybíróság egyébként a rendőrségi törvény egyes rendelkezései ellen benyújtott ombudsmani indítványt is elutasította. Úgy döntöttek: nem ellentétes az alaptörvénnyel a köznevelési, illetve a rendőrségi törvénynek azt a rendelkezése, amely szerint a rendőröknek joguk van bekísérni az igazgatóhoz az utcán vagy a plázákban csellengő, az iskolából igazolatlanul hiányzó diákokat. Az AB szerint ugyanis a tankötelezettség teljesítése nem kizárólag a tanuló és a szülő magánügye, abban az államnak is van szerepe, illetve „sem a gyermek, sem a szülő helyzetét, jogait nem érinti hátrányosan, ellenkezőleg, a társadalomban élés feltételeinek betartására nevel” – áll a határozatban.
