Vécépapír (vécépapír)
Belföld

Megvan a jogszabály a vécépapír-kérdésre

Cégautó, WC-papír, a portás bácsi ruhája. Listát kaptak az önkormányzatok arról, mit kell iskolaműködtetőként fizetniük.

Elképesztő részletességgel szabályozza az oktatási államtitkárság a köznevelési törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet legújabb mellékletében, mi tartozik a működtető önkormányzat finanszírozási körébe. Az augusztusban megjelent rendelet nyolcadik mellékletét a múlt héten hozták nyilvánosságra a Magyar Közlönyben. Ebben húsz sorban írják le a dologi kiadások és ötben a bevételek körét.

A közoktatási rendszer januári „államosítása” (az intézmények állami átvétele) után – mint írtuk – a nagyobb településeken főszabályként az iskolák fenntartója az állam, pontosabban a Klebelsberg Iskolafenntartó Központ (KIK) lett, míg a működtetője a települési önkormányzat maradt. A fenntartó feladata elvileg a pedagógusbérek és a szakmai munkával kapcsolatos összes kiadás kifizetése, míg a működtető dolga az iskolaépület rezsijének, karbantartásának és egyéb – nem a szakmai munkához kapcsolódó – költségeinek finanszírozása. Az önkormányzatoktól természetesen az állam a fenntartás einstandolása miatt jelentős pénzeket is átcsoportosított magához.

Az iskolák kettős finanszírozása – előre kiszámítható módon – kaotikus állapotokat eredményezett az intézményeknél. Sorra jelentek meg a sajtóban is azok a történeketek, ahol az intézményvezetők, pedagógusok arról panaszkodtak, hogy nem tudják, ki fizeti ki a fénymásoló papírt, a WC-papírt, az utazási költségeket, vagy éppen a diákok kísérésének díját versenyekre stb.

Miközben az államtitkárság e problémákat kommunikációs szinten bagatellizálta, az államosítást sikertörténetnek állította be, próbált különböző ötletekkel úrrá lenni a helyzeten. Mint beszámoltunk róla, egyfajta sorvezetőt küldött ki például az igazgatóknak, hogy a típusproblémákkal hová kell fordulniuk. Ebbe a sorba illeszkedik a február 12-i közlönyben megjelent – „A köznevelési intézményeket működtető települési önkormányzatok finanszírozási körébe tartozó dologi kiadások és bevételek köre” című – táblázat is.

Ebből a polgármesterek részletesen megtudhatják, mit kell kifizetniük az államosítással megkurtított települési büdzséből. Természetesen ezek jó része a különböző rezsi és karbantartási költségekre vonatkozik, de itt található a lassan az államosítás körüli káosz jelképévé vált „vécépapír-ügy” megoldása is. Az „Egyéb anyagbeszerzés” sorban ugyanis kiemelték, hogy ez különösen a tisztítószerre, toalettpapírra, szalvétára, kéztörlőre vonatkozik. Az önkormányzat áll továbbá olyan költségeket is, mint a hajtó- és kenőanyagok, vagy a portás munkaruhájának ára, továbbá az iskolai hétköznapokban nehezen értelmezhető cégautó utáni befizetés, ha az autó üzembentartója a település.

A köznevelési törvény szükségességét a kormányváltás után többek között azzal indokolta Hoffmann Rózsa, hogy a 2003-ban hozott közoktatási törvény túlszabályozott volt, azt több mint százszor változtatták. Az államtitkár azt ígérte, hogy az új törvény lazább szerkezetű lesz, nagykorúként kezeli az alkalmazóit, lényegében a lelkiismeret, a felelősség és a szakmai tudás jelenti alappillérét.

A 2011 végén elfogadott köznevelési törvény valóban lazább szerkezetű, úgynevezett kerettörvény. Ám annak végrehajtási rendelete és az egyéb, alacsonyabb szintű jogszabályok már most túltesznek a korábbi törvény túlszabályozottságán. Az oktatásirányítás ugyanis a saját jogszabályaival okozott bizonytalanságokat próbálja korrigálni, kármenteni újabb saját jogszabályokkal. Ez utóbbiak részletessége már-már komikus, ennek ellenére egy sor kérdést megválaszolatlanul hagynak.

Az önkormányzatot terhelik például a most megjelent kormányrendelet-melléklet szerint a „nem adatátviteli célú távközlési szerződések alapdíjai (telefon, telefax, telex), a további díjak a részletes számla szerinti használat arányában, ha azok az üzemeltetéssel és működtetéssel kapcsolatban merülnek fel”.

Lesz arra egy ember, aki végigböngészi a telefonszámlát? „Ez a hívás a vízvezeték-szerelőnek ment (tehát önkormányzati tétel), ez a másik valamelyik szülőnek szólt (tehát KIK-tétel), amott volt egy tanfolyamszervezés (KIK), tegnap pedig az egyik takarítót kellett felhívni, mert késett (önkormányzat).”

Nincs az a túlszabályozás, ami minden kérdésre választ ad. Úgy tűnik, mégsem sikerült nagykorúként kezelni a – megszületése óta is már többször módosított – törvény alkalmazóit.

Ajánlott videó

Az operatív törzs pénteki tájékoztatóján az is elhangzott, hogy sem az iskolákban, sem az óvodákban nem lesz gyermekfelügyelet, amíg be kell zárniuk. Müller Cecília drasztikus emelkedésről és rémisztő adatokról beszélt.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.