Belföld
kordon (kordon)

Jogtalanul állnak Tarlós kordonjai

Nem felelnek meg a munkavédelemről szóló törvényben előírtaknak az aluljárókban elhelyezett FKF-táblák. Az érdekvédelmi csoport és civil aktivisták újabb akcióra készülnek.

Korábban a témában:

Elfogadhatatlannak tartja a Fővárosi Önkormányzat azt a fajta „erőszakos fellépést”, amit az „anarchista csoport” alkalmazott. „Az önkényes épületfoglalás után ez már a második olyan megnyilvánulás, amely a közrend kocsmai stílusú megzavarását szolgálja” – olvasható a szerkesztőségünknek küldött közleményükben. Mint írják: mivel munkaterületről van szó, a korlátok elhordása, „közvetlen balesetveszélyt is előidézhet, aminek minden jogi és egyéb következménye az elkövetőket terheli.” Hozzáteszik: a hatóság a jövőben fokozni fogja ellenőrző tevékenységét.

Szerettük volna megtudni, hogy „közszolgálati feladataiknak eleget téve” előreláthatólag körülbelül mennyi ideig végeznek – mint arra korábban hivatkoztak – nagytakarítást és fertőtlenítést az aluljárókban, de nem kaptunk választ. Kérdéseinket elküldtük a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.-nek is, de cikkünk megjelenéséig onnan sem érkezett reagálás.

Kordonjog

„Vigyázz! Munkaterület! Illetékteleneknek belépni tilos!” és egyéb munkabiztonsági táblákat pár száz (lemeztáblát 2-3 ezer) forintért bárki rendelhet a netről. Kihelyezni ilyen és ehhez hasonló jelzéseket közterületre azonban “csak úgy”, akárkinek nem lehet. A munkavédelemről szóló 1993.évi törvény kimondja: munkahelynek – és egyben munkaterületnek – az számít, “ahol munkavégzés céljából vagy azzal összefüggésben munkavállalók tartózkodnak….” – közölte megkeresésünkre a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH).

Egyéb jogszabály alapján pedig építési tevékenységnek “építmény, építményrész, épületegyüttes megépítése, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, karbantartása, javítása, lebontása, elmozdítása érdekében végzett építési-szerelési vagy bontási munka végzése” tekinthető – tették hozzá.

A jogszabály arra nem tér ki, hogy mi a teendő a táblákkal abban az esetben, ha a jelzett területen – láthatóan – napok óta nem történik semmifajta munkálat. Bár azt egy, a kordonokra vonatkozó mellékletben világosan előírják, hogy “a kijelölés és a jelzőtáblák az építési tevékenység időszakára vonatkoznak”, kihelyezésük az építési tevékenységre vonatkozó szerződésben meghatározott időszakon belül lehetséges, és nem tovább.

Az NMH ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a jelzőtáblák önkényes eltávolítása – a veszélyeztetés mértékétől függően – szabálysértési, vagy büntetőjogi következménnyel is járhat.

Végzettsége: csúszásgátló
A Város Mindenkié hajléktalan érdekvédelmi csoport pénteken 10 órától performansszal egybekötött sajtótájékoztatót tart a Kálvin téri aluljáróban. Az akció célja, hogy “felhívjuk a figyelmet a pár héttel ezelőtt, több fővárosi aluljáróban kihelyezett „Munkaterület” és „Vigyázat, csúszásveszély!” feliratú kordonok abszurditására, melyek célja egyértelműen nem az aluljárókban végzett érdemi munka területének a kijelölése vagy az utazóközönség védelme a balesetektől, hanem a fedél nélkül élő emberek elriasztása és távoltartása.”


“Felháborító és embertelen”

„A kordonokat el fogjuk bontani, ahogyan ma elbontottuk, úgy holnap és azután is megtesszük” – mondta korábban az a fiatal aktivista, aki társaival együtt kedden este részt vett a Fővárosi Önkormányzat által erőszakos fellépésnek titulált „anarchista csoport” akciójában, és lebontotta a Blaha Lujza téri, az Astoriánál lévő és a Ferenciek téri aluljáróban felállított “munkaterületet” jelző kordonokat. (Az Origo bontásról készült felvételét itt megnézheti!)

Felháborítja őket a hatalom arroganciája – magyarázta -, és a kordonokat embertelennek tartják. A magukat „széles baráti körként” aposztrofáló csoport tagjai hangsúlyozzák: nem tartoznak egyetlen szervezethez sem, egyszerűen csak megelégelték, hogy a hatalom „erőszakkal akarja megoldani” a hajléktalanság problémáját, és azt, hogy – mint fogalmaznak közleményükben – hülyének nézik őket.

“Ne rakjanak ki nyíltan hazug „munkaterület” feliratokat oda, ahol semmiféle munka nem folyik, miközben mindenki számára egyértelmű: ezek a kordonok csak arra valók, hogy az Alkotmánybíróság döntését megkerülve kiszorítsák onnan a fedél nélkül élőket. (…) A szegénység növekszik, a gazdagok és szegények közti szakadék mélyül, mindenkit elhagy a biztonságérzet. És ezt nem lehet még több kordonnal, még több őrrel, még több igazoltatással megoldani, akármennyire is próbálják, sőt a helyzet ettől csak rosszabb lesz, és nem csak a szegényeknek, hanem mindenkinek.” – írják.

Ha kell, szembemennek az AB-vel

Az Alkotmánybíróság tavaly novemberben alaptörvény-ellenesnek nyilvánította a hajléktalanok közterületen élésének törvényi tiltását. Orbán Viktor azonban egy pénteki rádióinterjúban úgy fogalmazott: az AB határozata “életszerűtlen”. Éppen ezért – közölte – a kormány egyeztetni fog az önkormányzati vezetőkkel, és nemzeti konzultáció keretében kikéri az emberek véleményét is a kérdésről.

A miniszterelnök szerint két lehetőségük van: vagy készítenek egy új törvényt az AB határozatának megfelelően, vagy „ki kell mondani olyan alkotmányos elveket, akár az alkotmányban”, amelyek lehetővé teszik, hogy az önkormányzatok úgy dönthessenek: közterületeiken ne élhessenek életvitelszerűen hajléktalanok.

Kiemelik: nem azt szeretnék elérni, hogy emberek az aluljárókban éljenek. “Ellenkezőleg: azt akarjuk, hogy mindenkinek legyen emberhez méltó otthona”. Szerintük az önkormányzatoknak szociális bérlakásokkal kellene segítenie a rászorulókon, a hajléktalanszállókon télen ugyanis „nem jut mindenkinek hely”. Ezt támasztja alá egyébként, hogy a vidéken működő hajléktalanszállók többsége már az év elején megtelt. A zalaegerszegi és a dombóvári szállón is jó ideje teltház van, de – az elmúlt hetek hidegrekordjai miatt – nagy a forgalom a veszprémi hajléktalanszállón is, illetve több budapesti melegedő is jelezte, hogy pótágyakra lesz szükségük.

“Gusztustalanok!” – útban vannak a hajléktalanok

De, ha még lenne is elegendő hely mindenkinek, a lapunknak korábban nyilatkozó utcán élők elmondták: nem szívesen mennek menhelyre, mert ott vagy meglopják őket vagy élősködőket és különböző fertőzéseket szednek össze.

„Csak egy példát mondok: tele van a város üresen álló, akár még önkormányzati tulajdonban lévő, rossz állapotú ingatlanokkal, amik évek óta rohadnak, ezeket például könnyedén fel lehetne használni. Nyugat-Európában a szociális bérlakás programmal nem hagynak senkit az utcán, ahol pedig nagyon súlyos a helyzet, ott télen megnyitják az aluljárókat a rászorulók előtt, számos nagyvárosban van erre példa” – magyarázza a lehetőségeket a kordonbontó fiatal.

Balog Gyula, a Város Mindenkiért csoport koordinátora szerint hajléktalanstratégia megvitatására lenne szükség, illetve – hasonlóan a civil aktivistához – „otthonokban”, például szociális bérlakásokban gondolkodik, ahol a hajléktalanok – az utca helyett – menedéket találhatnának maguknak.

Balog szerint a legfőbb probléma az, hogy a kormány nem a szegénység, hanem a szegények ellen küzd. Aktivista társaival együtt attól félnek, a „királyi szerv, Orbán Viktor és Tarlós István végül elérik a céljukat.”

Megpróbálták, nem sikerült

Január 19-én civil és hajléktalan aktivisták foglaltak el egy önkormányzati tulajdonú üresen álló épületet a VII. kerületi Csányi utcában. A házfoglalók rendészeti eszközök és tömegszállók helyett kiterjedt szociális bérlakásrendszert és a lakhatáshoz való jog törvénybe foglalását követelték. Valamint így akarták felhívni a figyelmet arra, hogy miközben a fővárosban körülbelül tízezren élnek az utcákon, kétezer önkormányzati lakás üresen áll.

Az épület előtt élőláncot alkotó demonstrálókat – mintegy 27 embert – jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség szabálysértése miatt, gyorsított eljárásban a VII. kerületi rendőrkapitányság pénzbírsággal sújtotta. A 28. előállított ügyét – egy a rendőrség által meg nem nevezett szabálysértés miatt – a bírósághoz továbbították az eljárás lefolytatására. A Csányi utcai ingatlanra pedig rácsok és lakatok kerültek.

Százezren fedél nélkül

Becslések szerint napjainkban nagyjából százezer ember, vagyis a magyar lakosság 1 százaléka veszi igénybe a hajléktalanellátás valamely formáját. Mostanra megjelentek a második, harmadik, sőt a negyedik generációs hajléktalanok is.

Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal 2010-es adatgyűjtése alapján a regisztrált, az ellátást folyamatosan igénybe vevő hajléktalanok száma csaknem 30 ezer volt. Jelenleg 81 szervezet 147 ellátóhelyen biztosít valamilyen szolgáltatást (szállást, ételt, ruhát, szociális ellátást) a rászorulóknak – az adózók pénzén vagy adományokból.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Image: 73894321, Orsós János, az Dr. Ámbédkar Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Általános Iskola roma származású alapítója., Place: Miskolc, Hungary, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.