Belföld
erettsegi(210x140)(1).jpg (érettségi, vizsga)

Tényleg nem akarnak dolgozni a pedagógusok?

A pedagógusok keveset dolgoznak, hiszen a heti kötelező óraszámuk 22-23 óra, és ott van pihenésre a nyári szünet is – vélik ma is nagyon sokan. A kormány szeptembertől meg is növeli a munkaterhelésüket. De tényleg keveset dolgozik egy tanár?

Ma egy tanárnak a heti kötelező óraszáma van csak előírva, ami 22-23 óra. Első látásra ez valóban kevesebbnek tűnik, mint az általában 40 órás munkahét, ám a pedagógusnak nem csak annyi a dolga, hogy kiálljon az osztály elé és „leadja az anyagot”. Az FN24 által megkérdezett pedagógusok elképesztő mennyiségű adminisztrációs teendőről számoltak be, továbbá az órákra való készülés, az osztályfőnöki teendők és egyebek is igencsak lefoglalják őket (ld. keretes anyagok!). Nemigen akad köztük, akinek ne érné el a heti 50 órát az iskolával kapcsolatos munkája. Mindezt, mint majd látjuk, megalázóan alacsony bérért.

Fővárosi ének szakos, napközis tanár, osztáyfőnök

„Ma reggel 7-től 9-ig töltöttem a digitális naplót, beírtam a jegyeket, hiányzásokat. Ezt csak az adott nap lehet megtenni. (Mellesleg vennem kellett egy laptopot, hogy otthon is tudjam tölteni az e-naplót, mert az iskolában három gép van erre a célra, és minden tanárnak töltenie kell.) Délelőtt, amikor nem volt órám, beszedtem a fényképpénzt, ebédpénzt, és begyűjtöttem az oltási könyveket. Ez szinte mindennap így van: napi egy-két óra adminisztrációs munkám mindig akad. Emellett készülök az órákra, és persze megtartom azokat. időnként értekezleteken veszünk részt, pedagógiai programot írunk, a szünetekben beszélünk a gyerekekkel, délután a szülőkkel. A tanárok heti 22-23 órája kizárólag azt az időt jelenti, amikor bent áll az osztályteremben és konkrétan tartja a tanórákat. Mivel én napközis is vagyok, háromnegyed 1-től fél 5-ig folyamatosan a gyerekkel kell lennem. Azaz reggel 7-től általában intenzíven fél 5-ig az iskolai ügyekkel foglalkozom.”

A köznevelési törvény és a pedagógus-életpályamodell szeptembertől átalakítja a tanárok munkaszervezési rendjét. E szerint a pedagógusoknak bent kell tölteniük az iskolában 32 órát, amelyből 22-26 óra a tanítással lekötött idő, hat óra pedig egyéb teendőkre, így helyettesítésre, tanulói felügyeletre, szakkörre fordítható, az igazgató belátása szerint. Azaz szeptembertől jelentősen megemeli a kormány a tanárok munkaterhelését. Miközben mindez bércsökkenést jelent számukra, hiszen eddig a túlórákért, szakkörökért járt némi pluszpénz, ezen túl viszont  „benne lesz a 32 órában”. A pedagógus-életpályamodell béremelése (ha lesz), szakértők szerint mindössze nagyjából ezt a bércsökkenést kompenzálja.

Vidéki középiskolai angoltanár, osztályfőnök

„Háromnegyed hatkor szoktam kelni, bekapcsolom a számítógépet, ellenőrzöm, hogy rendben van-e minden, a tanításhoz szükséges fájl. Beírom a digitális naplóba az órákat (legkorábban az adott napon lehet beírni az adatokat!). Ilyenkor szoktam a rövid dolgozatokat is kijavítani (írásbeli feleletek, szódolgozatok) – gyakorlatilag szinte mindennap íratok írásbeli feleleteket, osztályonként 3-4 gyerekkel –, ezeket a jegyeket is beírom a naplóba. Ez az egész nagyjából 30-40 percet vesz igénybe.

Fél 8-kor kezdődik az első órám, előtte legalább egy negyedórával ott kell lenni az iskolában. Átlag napi öt órám van (heti 26 + az osztályfőnöki óra adminisztratív tevékenységei), de nem egy tömbben. A lyukasóráimban javítok, nyomtatok, fénymásolok. A szünetekben felmegyek a tanáriba, összeszedem a következő óra anyagát (fénymásolatok, magnó, ha kell), sokszor keresnek diákok – főleg az osztályomból. Hetente egyszer 80 perces menzaügyeletet is ellátok. Negyed nyolctól kettőig így megy el az iskolában töltött idő.

Délután összeállítom a következő órai anyagot – soha nem megyek be úgy órára, hogy nem tudom, mit fogok csinálni –, ez még akkor is tanóránként 10-15 percet igényel, ha nincs különösebb teendőm, elkészítem az adott feladatokat (a többségét magam írom, illetve az internetről leszedett autentikus anyagokat felhasználva állítom össze). Egy-egy új feladatlap összeállítása kb. 35-40 percet igényel, a szóbeli és írásbeli feladatokkal kb. 10 perc alatt vagyok kész. Számításaim szerint naponta három órát rendszeresen elvesz a készülés. Esténként mindennapos, hogy diákok keresnek a Facebookon, és kérdeznek szakmai vagy osztályfőnöki ügyben. Mivel két olyan csoportom van, akik nyelvvizsgára készülnek, nekik hetente egyszer egy teljes nyelvvizsga-feladatsort kell kijavítanom – ez kb. 4-5 órát igényel.

Havonta legalább egy alkalommal értekezlet van, kb. 2 óra időtartamban, legalább hetente egy óra a szülőkkel való kapcsolattartásra megy el. Ezek a feladatok persze nem egyszerre jelentkeznek, de mindig van valami, összességében kb. heti egy órát lehet számolni rá. Az iskolaszék elnökeként, valamint az üzemi tanács tagjaként legalább havi egy értekezleten veszek részt, egy-egy óra időtartamban. Egy csoportnak külön foglalkozást tartok heti két órában az iskolában (ingyen), kezelem az iskola honlapját, és az iskolai eseményeken fényképeket készítek. Részt veszek a versenyek, záróvizsgák, osztályozóvizsgák kidolgozásában, lebonyolításában, előkészítem az osztálykirándulásokat, egynapos tanulmányi utakat (pl. most Budapestre készülünk az osztállyal, múzeumlátogatásra). Az érettségi anyagok elkészítése, karbantartása (informatikai ismereteim miatt) gyakorlatilag az én dolgom. Továbbképzéseken, iskolalátogatásokon, iskolai és városi rendezvényeken veszek részt (akár lyukasórában is!).”

Hogy lesz-e béremelés is 2013 szeptemberétől, vagy csak négy hónap csúszással kapják meg azt a tanárok (ha egyáltalán), még nem tisztázott. Legutóbbi nyilatkozata alapján Hoffmann Rózsa „lát rá esélyt”, hogy szeptembertől meglesz a béremelés. Balog miniszter is reménykedik, és megint az unióra fogta a pénzügyi bizonytalanságot, noha kiderült, sem az EU, sem az IMF nem kérte a béremelés elhalasztását, azt a kormány „önszorgalomból” ajánlotta fel. A humánminiszter enyhén szólva egyébként sem viseli a szívén a tanárok sorsát: a pedagógusok sztrájkbizottságával való tárgyalásra szerdán úgy indult, hogy „rohanok vissza a Parlamentbe, hogy le tudjak ülni a pedagógus-szakszervezetek képviselőivel, akik sztrájkkészültségben vannak, és alig várják, hogy ne kelljen tanítani”. (A miniszter később bocsánatot kért a mondatáért.)

És ne feledjük, a közvéleményben is még mindig egy olyan kép él, hogy a tanárok bemennek reggel 8-ra, 1-ig „leadják az óráikat”, majd hazamennek pihenni. Ráadásul ott van a más pályákon elképzelhetetlenül hosszú nyári szünet is, amit szintén sokan irigységgel szemlélnek.

Vidéki matematikatanár
„Nem tudom, dolgozunk-e heti 51 órát, de a kötelezőn kívül minden szünetben ügyelünk, ebédeltetünk, s mivel szakkörre, felvételi előkészítőre, korrepetálásra, versenyfelkészítésre nincs pénz, ezt is a szabadidőnkben csináljuk. Ha valaki elviszi az osztályát erdei iskolába, kirándulni, az napi 24 órás elfoglaltság és munka. A továbbtanulási papírok, egyéni naplók megírása a BTM-es tanulóknak, szülői értekezletek, fogadóórák: mind délutáni elfoglaltság. Színház-, kiállításlátogatások, klubdélutánok, vetélkedők, teremdíszítés, pályázatírás – ez mind ránk hárul pluszfeladatként. Na és most a kerettantervhez a helyi tantervek elkészítésén dolgozunk. Egy átlagos napot nem tudok leírni. Van, amikor kevesebb időt töltünk ezekkel, van amikor még éjszaka, hétvégén is bent vagyunk.”

 

A Munkástanácsok a napokban kezdeményezték a pedagógusok munkaterhelésének átfogó vizsgálatát. Pedig csak egy netes böngészőben kellett volna rákeresni a fogalomra, kidobta volna rögtön, hogy készült ilyen 2010-ben. Azóta nyilván nem sokat változott az összkép.

Mit mutattak a számok?

A magyar pedagógusok munkaterhelése című jelentés szerint az osztálytermi pedagógusok heti átlagos munkaterhelése – a hétvégét is beleértve – 51 órát tesz ki. Ez hasonló a nemzetközi adatokhoz, de a magyar pedagógusok terhelése (akár még egy iskolán belül is) jelentősen szóródik. Sok a túlterhelt pedagógus, amivel párhuzamosan jelentős alulterhelés is megfigyelhető: a válaszadó pedagógusok 5,4%-a egy héten 35 óránál kevesebbet dolgozik, 17,1%-uk pedig 60 órát vagy többet.

Mindezt mennyiért?  A fizetesek.hu bérfelmérése szerint 2011-ben az érettségivel rendelkező munkavállalók átlagfizetése havi bruttó 163 ezer forint, a főiskolai végzettséggel rendelkezőké 283 ezer forint, az egyetemi végzettségűeké pedig 325 ezer forint volt. Ugyanakkor a – jellemzően főiskola végzettséggel rendelkező – általános iskolai pedagógusok átlagfizetése 154 ezer forint, ami 9 ezerrel kevesebb, mint az érettségizettek, és 129 ezerrel kevesebb, mint a főiskolai végzettségűek átlagfizetése. A – jellemzően egyetemi végzettségű – középiskolai pedagógusok átlagfizetése 164 ezer forint, ami lényegében megegyezik az érettségizettek átlagfizetésével, és 161 ezerrel kevesebb, mint az egyetemi diplomával rendelkezők átlagfizetése.

A hosszú nyári szünet sem kompenzál

Egy 45 éves munkavállalónak 29 nap fizetett szabadság jár, ami a hétvégékkel együtt valamivel több, mint egy hónap. A pedagógusok nyári szabadsága – ami nem tévesztendő össze a tanulókéval, ugyanis később kezdődik, és korábban fejeződik be – és a többi fizetett szabadsága (amelyek szintén kötött időben vannak: őszi, téli, tavaszi szünet) körülbelül kétszer ennyi.

Ha a bérkülönbséget korrigálnánk a hosszabb fizetett szabadsággal, a megfelelő végzettségi kategóriákhoz viszonyított bérszakadék változatlanul hatalmas maradna – mutat rá az Oktpolcafé. Tehát a nyári szünet miatt sem érdemes irigyelni a pedagógusokat.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.