A sajtóhírekben „sok a valóságos elem és sok a téves interpretáció” – mondta kedden Hoffmann Rózsa. Az államtitkár ezek között említette azt az értelmezést, amely szerint a némettel akarnák kezdeni a nyelvoktatást. A politikus szerint ez nem így szerepel a dokumentumban.
Azt szeretnék biztosítani, hogy a középfokú oktatásban kötelező érvénnyel folytassák a gyerekek annak az idegen nyelvnek a tanulását, amelyet az általános iskolában elkezdtek. Ez garanciája lenne annak, hogy 9-10 év nyelvtanulás után valóban eljussanak a diákok egy jó nyelvtudási szintre. A magyarországi középiskolák mindegyikében az angol és a német nyelv az, amit tanítanak, ezért javasolják azt, hogy ez legyen az első két kötelező idegen nyelv. A kétévente tervezett szintfelmérést azért tartják fontosnak, mert ehhez lehet igazítani az iskolai nyelvoktatást.
A stratégia elemei között említette még a szünidőben tervezett intenzív nyelvtanfolyamokat, egyéni tehetséggondozást, idegen nyelvi táborok szervezését. Azt szeretnék elérni, hogy 2017 után már ne mehessen olyan diák egyetemre, akinek nincs középfokú nyelvvizsgája. Jelenleg közel 30 ezer azoknak a száma, akik a nyelvvizsga hiányában nem kaphatják meg a diplomájukat – jegyezte meg Hoffmann Rózsa.
Az Origo hétfőn azt írta: angol helyett a német lenne az első nyelv, a diákokat kétévente felmérőre köteleznék, 2017-től pedig csak nyelvvizsgával lehet majd felvételizni. A portál által közölt koncepció szerint a nyelvoktatási stratégiában szerepel, hogy a tavasszal elfogadott Nemzeti alaptantervnek megfelelően negyediktől heti 2-5 órában, hetediktől pedig 3-5 órában kell tanítani az idegen nyelvet. A hírportál szerint a dokumentumban az olvasható, hogy negyedikben „csak az angol és a német között lehet választani”.
