Hoffmann és a tanárok: nem egy nyelvet beszélnek

Az angol és a német szakos tanár egyaránt úgy véli, elhibázott a hoffmanni nyelvtanítási stratégia. Vélemények a terepről.

Mint hétfőn megírtuk, újra felmerült, hogy a gyerekek először ne a könnyebb nyelvtannal rendelkező angolt, hanem a nehezebb németet kezdjék el tanulni az iskolában, és csak a második nyelvként lépjen be a – mára már egyértelműen egyetlen – világnyelv az oktatásba. Rögtön reagált is a kiszivárgott hoffmanni nyelvstratégiára egy angolnyelvtanár (Hoffmann ötlete egy bullshit).

Lehet, hogy nem is Hoffmann ötlete?

Mint ahogy az oktatási átalakítások során kiderült, számos ponton a miniszterelnök vagy közvetlen környezete akarata érvényesült (totális államosítás, tankötelezettség felső korhatára, a közismeret lenullázása a szakképzésben, az egyetemi keretszámok meghatározása stb.) a változtatásokban. Az oktatási kormányzat, a Fidesz szakértői ellenében is többször áterőltette az akaratát a parlamenten. Elképzelhető, hogy most is ez történt, vagy csak “alapból kedveskedni akart az államtitkárság a kormányfőnek”.

Néhány éve Orbán Viktor a juj.hu-nak adott interjúban ezt nyilatkozta a saját családjáról: „Nekem van egy nevelési elvem. Tilos az angolt tanulni első nyelvként. Nem akarom, hogy úgy járjanak (a gyerekei – a szerk.), mint én, aki jól-rosszul megtanult angolul, eligazodik ezzel az eggyel is a világban, és így számos kultúrából kimarad. (…) Ezért németet, olaszt, franciát tanulnak a gyerekek, és utána következhet az angol.”

 

Ezúttal szintén a „terepről” mondja el véleményét két pedagógus. Mindketten évek óta Északkelet-Magyarországon tanítanak egy-egy középiskolában és nyelviskolákban: az egyikük angolt, másikuk németet.

The Teacher

Miért van az, hogy a szülők angolra akarják járatni a gyerekeiket, még akkor is, ha esetleg hagyományosan jó egy-egy iskolában a német nyelv oktatása? Miért változott meg az utóbbi időben a német nyelv megítélése? Az iskolánkban nyolc évvel ezelőtt angol-német nyelvi előkészítő osztály indult, és a hatosztályos képzést is ezen a két nyelven indítottuk el. Ma már nem tudunk összeszedni annyi diákot, akik általánosban németet tanultak. Mi az oka?

Ezekre a kérdésekre a válasz nagyon egyszerű: a piac ezt diktálja. A német vezetésű és tulajdonosi körrel rendelkező cég, amely a legnagyobb munkáltató a környékünkön, angol nyelvű kapcsolattartást ír elő. A szomszéd városban a német cég szintén angol nyelvtudással vesz fel dolgozókat. És hadd idézzek egy volt tanítványom kommentjéből: „Érdekes módon a tavaly végzett ismerőseim közül csak egyetlenegy nem talált magának munkát még: akinek németből volt nyelvvizsgája, és most jár angol tanfolyamra… :)”. A volt német szakos kolléganőm azután kapott állást, miután angolból is nyelvvizsgát tett.

A világ ilyen: változik, és nekünk ehhez kell alkalmazkodni. Ha most az angol nyelv az alfája és az ómegája a globális kommunikációnak, akkor a tanárnak, szülőnek, és igen, az oktatáspolitikának erre kell válaszolnia. Az oktatás nem független a világtól, hanem annak a szerves része. Igaz, hogy kizárhatjuk a valóságot az épületekből, de amint a diák kilép az utcára, vagy a szünetben bekapcsolja az okos telefonját, azonnal szembesül vele.

Ami pedig az államtitkárság nyelvi stratégiában megjelölt indokot illeti, az nem állja meg a helyét. Igen, igaz, hogy eleinte könnyű az angol, de minél jobban haladunk, annál bonyolultabb lesz. A kezdeti siker viszont fontos, mert az viszi előre a gyereket, annak örül, míg a kudarc letöri. Kérdés, mit akarunk: egy olyan diákot, aki nyitott az új nyelvekre, vagy egy olyat, aki lemond erről a kincsről?

A diákok hobbijai, érdeklődési területei is az angol nyelv köré csoportosulnak: a számítógép nyelve angol, a legtöbb online játék alapja szintén, és sokan úgy kapkodják fel az angol szavakat, kifejezéseket, hogy észre sem veszik. A könnyűzene nyelve szintén angol – s bár vannak „bikicsunájozók”, hamar rájönnek, hogy sokkal jobban élvezhetik a számokat, ha a dalszövegek értelmét is értik. Vagyis mi lesz az előre látható reakció a mindenütt a gyerekre, iskolákra erőltetett németórákra? A diákok be fognak járni órára, de nem fognak tanulni. Szerencsétlen szülőt meg rá fogják kényszeríteni, hogy – persze, ha megteheti – nyelviskolába, magántanárhoz vigyék a gyereket angolt tanulni.

És itt van a koncepció másik nagy problémája. Nem minden iskola, térség egyforma. A nyugati határ mellett a német a menő nyelv, még az angol rovására is. Miért? Mert oda osztrák, német turisták jönnek. A magyarok pedig Ausztriába járnak síelni, vásárolni, dolgozni, ahova ugye a német kell. Borsodból azonban már mindegy, hogy Ausztria vagy Anglia a cél. Hagyni kellene, hogy a diákok, szülők válasszák meg maguknak, hogy mit szeretnének inkább tanulni. Ne kezeljük le őket, hiszen – bár igyekeztem kerülni a szakszavak használatát – a belső motiváció nélkülözhetetlen a sikerhez. Ráadásul ezzel elveszíthetjük a szabad választás élményét is. A jelenlegi állapotban még a szülők és a diákok döntik el, hogy melyik nyelvet tanulják. A jövőben ezt más teszi meg helyettük.

Die Lehrerin

Hurrá! Húszegynéhány éve minden gyerek az oroszt utálta tanulni, most majd a németet fogja. Ez aztán a motiváció: „Kezdd a némettel, mert az nehezebb”. Ezek után kíváncsi vagyok, melyik gyerek veti magát nagy élvezettel a német tanulásába. Már előre borzongani fognak, mert a német  „Hú, de nehéz és komplex nyelv!”

Az, hogy ki milyen gyorsan tanul meg egy nyelvet, sok tényezőtől függ: az első találkozása a nyelvvel, a motiváció (amit a némettel kapcsolatban már el is vesztettünk – köszönjük, Hoffmann Rózsa), a környezetében hallott nyelv, a módszertani sokféleség, a tanár személyisége, a nyelv gyakorlati haszna, a diák tanulási tapasztalatai, analizáló és szintetizáló képessége satöbbi.

Egyébként teljesen elhibázott, hogy a nyelveket nehézségük szerint rangsoroljuk. Nem lehet kijelenteni, hogy egyik vagy másik nyelv nehezebb. Lehet, hogy az angol szavak gyorsabban ragadnak meg a fiatalok fejében, mert úton útfélen találkoznak ezzel a nyelvvel. Aki hallás után könnyebben tanul, annak ez előny. (Az osztrák határ mentén a német is ilyen nyelv lehet.) Aki a logikát, a szabályokat keresi mindenben, annak a német megy majd gyorsabban. Ráadásul a német könnyebben olvasható, írható nyelv, sok szó ismerősen hangzik, hiszen rengeteg a német eredetű jövevényszavunk. Többségüket már észre sem vesszük, annyira beépültek a szókincsünkbe. (A Goethe Intézet  már évekkel ezelőtt felsorolta az érveit a német nyelv tanulása mellett.)

Mindezek – és némettanár voltom – ellenére továbbra is azt tartom, hogy legyen meg a diákok szabad választása a nyelvtanuláshoz, mert az első lépés a sikerhez, hogy ő maga akarja azt a nyelvet tudni, senki ne erőltesse rá! S ne feledjük, az angol lassan már alap kell hogy legyen, mert az egész világ beszéli minimum a „pongyola” angolt, valahogy elboldogulunk vele Kínától Szerbiáig, mindenhol.

Ja, és valaki elgondolkodott-e már azon, hogy mi lesz az úgynevezett „kisnyelvek” tanáraival? (A most egy tollvonással a közoktatásból száműzött nyelvekkel, amelyek közül nem egyet sokkal többen beszélnek a világon, mint a most „helyzetbe hozott” németet.) Kezdődik megint az átképzés, mint anno, az orosz nyelv száműzésekor? Eddig franciát tanítottál, most majd 5 leckével leszel a diákjaid előtt?

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.