Sem az erősödő inflációs veszély, sem a növekedés beindításához fűzött remények nem támasztják alá a kamatcsökkentést – mondta a jegybank elnöke a Portfolio.hu-nak. Simor András azt követően adott interjút a lapnak, hogy megjelent a monetáris tanács legutóbbi ülésének jegyzőkönyve, amelyen úgy döntöttek a kamatcsökkentésről, hogy azt a jegybank vezetői ellenezték, de kisebbségbe szorultak a külső tagokkal szemben.
Simor szerint a kamatcsökkentés csak korlátozottan képes segíteni a gazdaság fellendülését, az infláció elleni harcban viszont többet árthat. A magyar gazdaság potenciális növekedése már csak fél százalék körül lehet, a beruházási kedv alacsony, a kormány munkaerőpiaci lépései pedig ellentmondásosak. A bankrendszer a kormány pofozóbábuja, pedig erős gazdaságot gyenge bankrendszerrel még nem alkotott senki.
A jegybankelnök szerint hiába hirdet új kötvényvásárlási programot az Európai Központi Bank, a magyar helyzet annyira különböző, hogy ha az MNB is alkalmazná ezt az eszközt, az a gazdaságpolitika hitelességét gyengítené. Simor András továbbra is az inflációs célkövetés keretei között gondolkodva hozza meg döntéseit, mivel szerinte „nagyon leegyszerűsített világkép”, hogy az alacsony kamat jó, a magas kamat rossz. (Matolcsy György szokásos jegyzetében ma egyebek mellett arra keresett választ, hogy miért ne lehetne alacsonyabb az alapkamat?)
Simor András szerint jelenleg Magyarországon „a kamatcsökkentés nemigen tudja a növekedési kilátásokat javítani. A kamatcsökkentés tankönyvi esetben ugyan élénkítést jelent, ám nálunk ez a hatás nem egyértelmű. A kamatcsökkentéssel elvileg együtt járó forintgyengülés aligha tudná tovább élénkíteni az exportot, hiszen a folyó fizetésimérleg-többletünk már így is egyedülálló a régióban”.
Az MNB elnöke emlékeztetett arra, hogy a forint gyengülésével nő a devizahitelesek törlesztése, ami az elkölthető jövedelem csökkenésén keresztül a fogyasztást is visszavetheti. Ez még akkor is igaz, ha “a kormány amúgy már jelentős intézkedéseket tett a devizahitelesek megsegítése érdekében”. Ráadásul az egyébként is magas államadósság csaknem fele devizában van, ami egy esetleges forintgyengülésnél tovább emelkedne. Vagyis a kamatpolitikával az árfolyamcsatornán keresztül legfeljebb minimálisan tudnánk élénkíteni a keresletet.
Londoni elemzők korábban jelezték, hogy noha várhatóan tovább gyorsul a következő hónapokban a magyarországi infláció, elsősorban a külső élelmiszerársokk hatására, de ez nem feltétlenül lesz akadálya a Magyar Nemzeti Bank (MNB) újabb kamatcsökkentéseinek.
