Belföld

Eldugná a kormány a fogyatékosokat

fogyatékos (fogyatékos, )
fogyatékos (fogyatékos, )

A lebontás helyett továbbépítené a tömegintézetek rendszerét a kormány. Közben a fogyatékkal élők „éhséglánc" szervezésébe kezdtek.

A Társaság a Szabadságjokért (TASZ) szerint színleg lebontaná, valójában azonban továbbépítené a fogyatékosokat elzáró tömegintézetek rendszerét a kormány. Ráadásul mindezt a lebontásra adott európai uniós forrásokból tenné, ezért más civil szervezetekkel és rangos kutatókkal együtt nyílt levélben fordultak Balog Zoltánhoz, az Emberi Erőforrások Minisztériuma vezetőjéhez az Országgyűlés előtt fekvő, fogyatékosotthonokról szóló törvénytervezet miatt.

Az egyes szociális és kapcsolódó tárgyú törvényekről szóló törvényjavaslat nemzetközi kötelezettségeink megszegését legitimálhatja – olvasható a TASZ felhívásában, akik úgy vélik, a tervezet ellentétes az alternatív lakhatási szolgáltatások kialakításának céljával, és valójában a tömegotthonok továbbélését biztosíthatja.

„A törvénytervezet – minden benne található pozitív elem ellenére is – ellentmond a hazánk által kihirdetett a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezménynek, sérti a fogyatékos személyek jogait és az esélyegyenlőséget, és nincs összhangban a kormányprogram vállalásaival sem” – mondta el lapunk megkeresésére Verdes Tamás, a TASZ munkatársa.

A jogvédő szerint a tervezett jogszabály nem veszi figyelembe sem a szabad választás és fizikai integráció, sem pedig az egyéni szükségletek jelentőségét, és mivel a támogatott lakhatást – tévesen – intézménycentrikusan határozza meg, lehetővé teszi akár 50 fős tömegotthonok építését is. Annak ellenére, hogy minden hazai és nemzetközi tudományos bizonyíték igazolja, hogy ezek az intézetek ugyanolyan embertelenek és elszigetelők lehetnek, mint a 2-300 fős otthonok.

„Ezek az intézetek a jogfosztások melegágyai. Amellett, hogy a fogyatékossággal élő emberek örök betegszerepre vannak kárhoztatva, szabad választásuk pedig egyáltalán nincs, az ellátásuk is meglehetősen drága. Másfél-három millió forint évente fejenként. Pedig nemzetközi tanulmányok bizonyítják, hogy a személyre szabott lakhatásnak köszönhetően jobb életkörülményeket biztosíthatunk a számukra, és még csak nem is kerül többe” – magyarázta.

A szervezetek szerint a törvénytervezet továbbra sem biztosítaná a fogyatékos állampolgárokat elszigetelő intézményrendszer megújítását, ehelyett csak tovább erősítené a fizikai elszigeteltségüket például azzal, hogy akár régi intézetek udvarán is lehet létrehozni az új szolgáltatásokat. „Ezzel együtt a javaslat lehetővé tenné azt is, hogy a jelenleg futó kitagolási pályázatban 7 milliárd forintnyi európai uniós támogatást fordítsanak 50 fős tömegotthonok létesítésére” – tette hozzá Verdes Tamás.

A nyílt levél aláírói (A Város Mindenkié Csoport, Autisták Országos Szövetsége, Központ a Fogyatékos Emberek Jogaiért Alapítvány, Down Alapítvány, Mental Disability Advocacy Center, Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum, Siketvakok Alapítvány, Soteria Alapítvány és több magánszemély) szerint hazánk egyik legsúlyosabb emberi jogi kérdéséről van szó, ezért elvárják a minisztertől, hogy tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a törvénytervezetet jelenlegi formájában ne fogadják el.

A munkaerőpiacról is kirekesztik a fogyatékosokat

Szabó Máté, az alapvető jogok biztosának vizsgálata szerint kevés, fogyatékossággal élő kér segítséget a munkaügyi központoktól. Többségük inkább a civil szervezetekben bízik, hozzájuk fordul, ugyanis ezek a csoportok már több száz érintettet vezettek vissza a munka világába. Az ombudsman épp ezért azt szorgalmazza, hogy az eddiginél jóval szorosabban működjenek együtt a civilek és a munkaügyi központok.

Az alapjogi biztos úgy látja, hogy a fogyatékossággal élők foglalkoztatási helyzetének javítását célzó pályázati rendszer működése a jelenlegi formában kiszámíthatatlan és kaotikus. Megállapította, hogy sérült a fogyatékossággal élő személyeket megillető, emberi méltósághoz és a munka szabad megválasztásához való jog. Nem valósult meg az érintetteknek az alaptörvényben deklarált védelme és az egyenlő bánásmód követelménye sem, valamint csorbult a jogbiztonság is.


Éhségsztrájkba kezdenek

Több százan vettek részt a rokkantak, fogyatékkal élők, az idősek és az elesettek jogaiért tartott demonstráción, amit civilek szerveztek a fővárosi Hősök terén vasárnap.

A csaknem 40 fokos hőségben a felszólalók a volt rokkantnyugdíjasokat, súlyos betegeket, fogyatékosságokkal élőket sújtó kormányzati intézkedésekre kívánták felhívni a közvélemény figyelmét.

A demonstráció résztvevői azt sérelmezték, hogy a kormány csalónak állította be a rokkantnyugdíjasokat, miközben – álláspontjuk szerint – a számukat illetően is félrevezette a társadalmat. A demonstrálók elfogadhatatlannak nevezték a rokkantnyugdíjak eltörlését, hiszen így a rászorulók sok esetben csak 28 ezer forint támogatást kapnak.

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) és más civil szervezetek képviselői arra kérték a kormányt és a törvényhozókat, hogy módosítsák a megváltozott munkaképességűek ellátásról szóló törvényt, és biztosítsák számukra az emberhez méltó életfeltételeket.

Seres Mária, a Civil Mozgalom elnöke bejelentette, hogy csatlakozik ahhoz az éhségsztrájkhoz, amelyet a demonstráción több fogyatékkal élő kezdeményezett. Mint elmondta, „éhséglánc” szervezésébe kezdenek, amihez országszerte bárki csatlakozhat.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik