Belföld

“Ha Orbán napja szép, úgy bő lesz az esztendő.”

24.hu
24.hu

2012. 05. 11. 15:58

„Füstbe borították a falut, így védekeztek a fagykárok ellen.” Vajon mennyire megbízhatóak a népi megfigyelések?

Úgy tűnik, hogy az idén – ha nem is faggyal – de jelentős lehűléssel meglátogatnak bennünket a Fagyosszentek. A népi megfigyelések és az ebből adódó hagyományok történetéről, illetve szokásairól egy néprajzkutatóval beszélgetett a Győr24.

– Az időjárási megfigyelések a régi néphagyományokhoz nyúlnak vissza. Azt kérdezzük, hogy mi a magyarázat ezekre a jóslatokra? Van tudományos része is a jelenségeknek, de a legtöbbjük a józan paraszti ésszel is kikövetkeztethető, nem több, mint egyszerű logika. Vegyük például a medvét, aki meglátja az árnyékát és visszamegy barlangjába, gondolván: még nincs vége a télnek. Február elején a medve, pontosabban a népi hagyomány logikusan okoskodik, hiszen egy februári napsütés nem valószínű, hogy kitart egészen márciusig. A téli hónapban bármikor kerekedhet zimankó.

A Fagyosszentektől különösen tartottak a régi, földművelésből élő vidéki emberek, nem különben most sem. Május derekán, amikor a hidegfront megérkezett, már elültették a főbb zöldségeket, növényeket a kertekben, földeken. Az olykor fagyos levegő pedig komoly károkat tud okozni a friss, zsenge hajtásokban.Ezért legtöbbször a kényesebb növényeket csak Pongrác, Szervác és Bonifác napok után ültették el.

„Hogy a szőlő el ne fagyjon, füstöljenek kendtek”

A népi mondák szerint „Pongrác kánikulában subában megfagyott, Szervác a Tisza közepén víz nélkül megfulladt, Bonifácot pedig agyoncsipkedték a szúnyogok” – emiatt haragszanak ránk, s évről évre visszajönnek, hogy bosszantsanak bennünket. Annak idején száraz faleveleket, trágyát és olyan más nyesedékeket gyújtottak meg, a kertek közelében melyek nagy füsttel égnek. Ezzel próbálták védeni a veteményt és a szőlőt a fagykároktól. Nem volt ritka látvány, hogy az egész falu füstben állt, hiszen minden egyes háznál ez volt a megszokott eljárás. A családból valaki ilyenkor egész éjjel virrasztottak, hiszen a tüzeket nem lehetett felügyelet nélkül hagyni. Sokszor ködszerű felhőben úszott az utca vagy az egész falu – mesélte a Győr24-nek Horváth Annamária történész, néprajzkutató.

A vidéki falvakban, tanyákon élő társadalmi rétegek sokkal közelebb álltak a természethez, mint az akkori városi emberek vagy mint manapság mindenki. Így elsősorban az időjárási megfigyelésekre alapozták életüket nagyszüleink és dédszüleink. A jóslatok pedig általában önmagukat erősítik. Ilyen az idei május is. Amikor bejön egy hiedelem, az sokkal inkább az emlékezetünkbe rögzül, mint amikor nem történik a jelzett napokon semmi rendkívüli. Visszagondolva pedig ezek az alkalmak élnek élesebben a memóriánkban, ezért mondjuk sokszor tévesen: szinte minden évben bejönnek a népi megfigyelések – tette hozzá a történész.

Csak érdekességként utánanéztünk, hogy 2011-ben milyen időjárás volt a szóban forgó napokon. Az idokep.hu hőmérséklet adatbázisa szerint tavaly május 11. és 14. között átlagosan 24-25 fokot mutatott a hőmérő, ami valljuk be: nem nevezhető hidegnek. Node lapozzunk még pár évet a naptárban! 2010 májusa: átlagosan 15 fok a jelzett napokon. 2009-ben szintúgy 14-15 fokig emelkedett a hőmérő higanyszála a hónap ezen időszakában.

Vajon van tudományos magyarázata mindennek vagy csak a puszta véletlen egybeeséseket gyűjtjük össze emlékezetünkben?

A jelenséggel több magyar és más nemzetiségű klímakutató is foglalkozott. Feljegyzéseikből kiderül: a Fagyosszentek idején Észak-Európában és Nyugat-Európa egyes területein rendszerint légnyomási maximum van, május derekán, keleten ugyanakkor alacsony a légnyomás. A lehűlés jelenségét pedig nem csak hazánkban, hanem például Németországban és Lengyelországban is megfigyelték.

Májushoz egyébként egy másik népi jóslat is kötődik, méghozzá Orbán (május 25) napjával kapcsolatban, mely így szól: Ha Orbán napján esik, jó lesz az idei termés.

„Ha Orbán napján esik az eső vagy fagy, akkor a legtöbb borvidéken pálcával ütik a Szent szobrát, mondván: nem hozott jó időt. Az Orbán napi borünnepek a nyár kezdetét is szimbolizálják; szoros kapcsolatban állnak a szőlőterméssel, hiszen az ekkor érkező hideg levegő a virágzó szőlőnek ártani szokott – tette hozzá a szakértő.

Az előrejelzések szerint szombattól valóban ránk tör a hidegfront, esővel, széllel. Fagy azonban nem várható, így füstölni nem szükséges, esetleg mérgünkben füstölöghetünk, hogy a kellemes meleg időjárást a barátságtalan, hűvös zivatarok váltják fel.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Quadrangular pieces of soap of various colors displayed on newsprint paper grouped by colors
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.