Az MTI munkatársai pénteki levelükben egyebek mellett arról írtak, hogy az elmúlt másfél évben számos probléma adódott a széttagoltságból, illetve abból, hogy az MTVA-ban a hírügynökségi területet nem ismerők hoztak a területre vonatkozó döntéseket, vagy nem hoztak meg olyan döntéseket, amelyek a napi működést segítették volna. Utaltak arra is, hogy noha már április vége közeledik, az MTI Nonprofit Zrt. még nem rendelkezik üzleti tervvel 2012-re.
Szalai Annamária válaszlevelében azt írta, hogy a médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló törvény “szabályaiból eredően a Magyar Távirati Iroda működése tekintetében sem a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, sem annak Médiatanácsa, sem az elnöke semmilyen hatáskörrel nem rendelkezik”. A törvény egyértelművé teszi a közszolgálati médiarendszer felépítését, a szereplők feladatát, felelősségük körét, ettől érvényesen eltérni nem lehet.
A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) a médiaszolgáltatásról szóló törvény által meghatározott keretben látja el a feladatát. A jogszabály szerint az MTVA önálló jogi személy, gazdálkodó szervezet, amely felelős vezetéssel rendelkezik. A Médiatanács, mint jogalkalmazó kíséri figyelemmel az MTVA tevékenységét, és “összességében kezelőként elégedett a működés eddigi eredményeivel” – írta Szalai Annamária.
“Az Önök által konkrétan felvetett bosszantó, a napi működést adott esetben nehezítő munkaszervezési problémák – például az, hogy a dolgozók 3000 forintos bérlet-hozzájárulás fejében útvonalnyilvántartás vezetésére kötelezettek -, egy olyan méretű és mélységű átalakítás esetében, mint amilyen az elmúlt másfél évben ezen a területen megvalósult, bizonyára előfordulhatnak” – áll a levélben.
Szalai szerint ezek kivizsgálása és kezelése az érintett gazdálkodó szervezetek menedzsmentjének, nem pedig az NMHH-nak, Médiatanácsnak vagy az NMHH elnökének a hatáskörébe tartozik.
“Meggyőződésem, hogy a levelükben megjelölt, az operatív működés körébe tartozó fennakadások, amennyiben beigazolódnak, a munkáltatók, az üzemi tanácsok és a szakszervezetek jóhiszemű, jobbító szándékú együttműködésével feltárhatók és orvosolhatók, a felelősségi rendszerek egyértelműbbé tehetők” – fogalmazott az NMHH elnöke.
Szalai Annamária szerint a hosszú távú megoldások érdekében felderíthetőek azok a körülmények is, hogy mi vezethetett el például ahhoz a valóban aggasztó állapothoz, hogy az átalakulás után alig másfél évvel a munkavállalók már “teljesen leamortizálódott eszközöket, számítógépeket, laptopokat, magnókat, mobiltelefonokat, fényképezőgépeket” használnak.
“A fentiek alapján kérem, hogy az Önök rendelkezésére álló információkkal forduljanak a munkáltatók képviselőihez” – zárta levelét az NMHH elnöke.
