Belföld

A Titanic a Városligetbe tart

Budapest sem maradhat ki az óceánjáró tragédiájának századik évfordulóján eluralkodott Titanic-lázból. Mentőcsónakba szálltunk, és felpróbáltuk az "Elsüllyesztethetlen" mellényét.

A 100 éves évfordulóval teljesen eluralkodott a világon a Titanic-mánia. Kiállítások nyílnak szerte a világon, és valószínűleg három Titanic sem tudott volna annyi szuvenírt kitermelni, mint amennyit „exkluzív emléktárgy a hajóról” felirattal helyeznek ki a múzeumok vitrinjeibe.

Kis ország vagyunk, most már tenger nélkül, de Titanic-kiállítás nekünk is jár – gondolhatták a Közlekedési Múzeumban nyíló Titanic 100, időszakos kiállítás kurátorai, amikor nekiálltak összegyűjteni minél több a Titanic-hoz kapcsolódó tárgyat a magyar gyűjtőktől. Vagy inkább megpróbáltak minél több összegyűjtött tárgyat a Titanichoz kapcsolni.

Felemás érzéssel öltöttem magamra az elsőosztályon utazó Molly Brown (becenevén „Az elsüllyesztethetlen”) mentőmellényét, hogy beszálljak a Titanic fedélzetén felfordított állapotban utazó, összecsukható mentőcsónak élethű másolatába. Egyrészt egy múzeum közepén újságírók között egy pillanatig sem érezni a jeges tengeri permetet, másrészt viszont eleget hallottam már a katasztrófáról, hogy mégis megpróbáljam elképzelni, milyen érzés, amikor a semmi közepén ringatózik az ember, alatta 4 kilométernyi víz, az érkező segítségnek pedig még semmi jele.

A múzeum júliusig tartó időszakos kiállításán a mentőcsónak modelljén kívül látható tárgyak jó része a Titanic testvérhajójáról, az Olympicról származik, vagy a mentés oroszlánrészét lebonyolító Carpathiával áll valamiféle szövevényes kapcsolatban. Láthatjuk például a Carpathia – mely egyébként ironikus módon éppen a Titanic-ot tulajdonló White Star Line legfőbb konkurensének, a Cunard társaságnak a hajója volt – egyik magyar utasának útlevelét is.

A Titanicnak volt ugyan néhány magyar utasa is, a Carpathián viszont rengeteg magyar utazott, és a legénység egy része is magyar volt, lévén, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia-beli Fiume kikötőjéből tartott Amerikába. A hajóorvos, Dr. Lengyel Árpád látta el a Titanic túlélőinek jó részét, akik közül sokan a fagypont körüli vízben szenvedtek hipotermiát (kihűlés), vagy a süllyedő hajóról vízbeugrás közben tört, vagy zúzódott meg csontjuk. Az orvos használati tárgyai egy külön vitrint kaptak a kiállításon.

A Titanic 100 nem mutat be a roncsból felhozott kincseket, ezeknek ugyanis olyan értékük van, főleg a 100. évfordulón, hogy ezt csak a legnagyobb amerikai vagy brit kiállítótermek, múzeumok engedhetik meg maguknak. Amit lehetett, azt viszont tisztességgel összegyűjtötték, főleg magyar gyűjtők gyüjteményeiből. Interaktivitás sajnos csak a sajtó munkatársainak jutott a mentőcsónakban, de ráhangolódásnak a Titanic 100 is tökéletes, miközben a fejenként 60 ezer dollárt kóstáló merülést tervezgetjük.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik