Milliárdok törnek fel a csatornákból is

A vízművek után a szennyvízkezelő cég lehetne a következő felvásárlási célpontja a Fővárosi Önkormányzatnak, hisz ez a vízműveknél is több pénzt termel – a kisebbségi tulajdonos külföldi cégeknek. Ám kérdéses, hogy van-e rá pénz.

Korábban a témában:

Úgy tűnik, Budapest tényleg a vizek városa, legalábbis a külföldi közműcégek szemében mindenképpen az lehet. Ha épp a csapban jön a víz, vagy ha már a csatornába távozik, akkor is. Ugyanis az FN24 összesítése szerint az éppen visszavásárlás előtt álló Fővárosi Vízművek Zrt. koncessziójához nagyon hasonló feltételekkel állapodott meg 1997-ben az önkormányzat a Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) Zrt. működtetéséről két multival.

A szennyvízcégnek – mint sok más volt állami nagyvállalatnak – akkoriban pénz és menedzsment-szakértelem kellett. Nosza, a csatornázási művek kisebbségi részét az önkormányzat eladta a Compagnie Générale des Eaux-nek (mai nevén Veolia Voda) és a Berliner Wasser Betriebének (Berlinerwasser Holding), egy olyan szerződés keretében, amely garantálta a multik hasznát.

Milliárdos haszon a multiknak…

Ma így a főváros évi 240 millió köbméternyi szennyvizét elvezető cég 25 százaléka a két multi közös leányáé, a Csatorna Holding Vagyonkezelő Zrt.-é, amely anno 19,4 milliárd forintot fektetett be. Ez az összeg gyakorlatilag azóta is csak fialja a pénzt: az FN24 összesítése szerint csak 2006 és 2010 között összesen 17,7 milliárdot vett ki osztalékként a konzorcium, tehát 1997-es beruházásuk mára busásan megtérült.

Eközben a Fővárosi Önkormányzat – hiába övé a cég részének majdnem 75 százaléka – az osztalékból legfeljebb kivételes esetben kapott csak, s azt is újra be kellett ruháznia. (lásd keretesünket)

…de az önkormányzat is fejleszt

A beruházásokból viszont ki kellett vennie az önkormányzatnak is a részét, mivel egy 1997-es fővárosi közgyűlési határozat arra kötelezte, hogy a támogatással megvalósuló nagy fejlesztési projektek beruházója ő legyen. (Ennek az uniós támogatások felvétele szempontjából is lehetett később jelentősége.)

A cégnek egyébként bőven volt lehetősége saját büdzséjén belül is fejleszteni, hiszen évi 4-5 milliárd forint nyereséget termelt. Ebből szinte minden évben megszavazott a cég menedzsmentje valamennyit fejlesztésre is, ám a nyereség zömét a két multi vette fel osztalékként.

A szennyvíz elvezetésével és tisztításával kapcsolatos fővárosi tulajdonú eszközöket ezután bérelte és üzemeltette az FCSM, évi 3-5 milliárd forint bérleti díjért cserébe – így ez az önkormányzat büdzséjét gazdagította.

Visszavenné Tarlós a közműveket

Mint korábbi cikkünkben megírtuk, hasonló szerződéses konstrukció volt a Fővárosi Vízműveknél is. Ott a Suez Environnement és az RWE Aqua profitált elsősorban Budapest háztartásainak vízfogyasztásából, évente több milliárd forint értékben. (Igaz, a vízműveknél már az önkormányzat is kapott osztalékot az utóbbi években, miután az önkormányzat és a cégek egymásnak ugrottak az osztalékolási politika miatt.)

A vízművekről az önkormányzat már tavaly tavasszal tárgyalást kezdeményezett a két befektetővel tulajdonrészük visszavásárlásáról, és a héten meg is állapodtak a mintegy 15,1 milliárd forintos árban. Ebből 8 milliárdot a szerződés felbontáskor, újabb 4 milliárdot két éven belül, a fennmaradó 3,1 milliárdot a vízművek meglévő hitelállományának átvállalásával írják le a felek. A végső döntést az ügyben jövő hétfőn hozhatja meg a Fővárosi Közgyűlés.

Tarlós István főpolgármester egyébként már a választási kampányban is jelezte, hogy visszavenné a részben magánkézben lévő közműcégeket. A főváros a privatizációs szerződések teljes dokumentációját átadta az ügyészségnek, amely tavaly októberben elrendelte a nyomozást hűtlen kezelés okán. Ezzel párhuzamosan kezdett tárgyalásokat az önkormányzat tavaly tavasszal a vízművek visszavásárlásáról.

Van-e pénz a csatornacégre?

Hogy itt megáll-e a közműcégek visszavásárlása, még nem lehet tudni. Kérdésünkre a városházán azt a választ kaptuk: a városvezetés jelenleg a Fővárosi Vízművek Zrt. befektetőivel zajló tárgyalásokat helyezi előtérbe, ezért a csatornázási cég ügyében egyelőre nem nyilatkoznak. Próbáltuk felvenni a kapcsolatot a konzorciumot vezető Veoliával, ám a cég nem kívánt válaszolni kérdéseinkre.

A szűk keresztmetszet információink szerint a pénz. Még azt sem lehet tudni, hogy a vízmű vételárát pontosan miből fogja kigazdálkodni a BKV megmentésével is vért izzadó főváros. Így nagy kérdés, miből lehetne finanszírozni a vízműnél nagyobb nyeresége okán feltehetően nagyobb értékű szennyvízcég visszavásárlását.

 

Osztatlan osztalékok

A cég iratai szerint az elmúlt években így fizetett osztalékot az FCSM:

2006 Csatorna Holding: 3,2 milliárd forint, a főváros: 0

2007 Csatorna Holding: 3,8 milliárd forint a főváros: 0

2008 Csatorna Holding: 3,4 milliárd forint, a főváros: 0,5 milliárd forint*

2009 Csatorna Holding: 3,6 milliárd forint, a főváros: 0

2010 Csatorna Holding: 3,6 milliárd forint, a főváros: 0

*hogy az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telep szennyvízoldali bővítés II. ütemének beruházásához kiegészítő forrásként használja fel.

Forrás: cégbírósági adatok

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

15 May 2019, South Korea, Paju: South Korean flags described with wishes hang from a barbed wire fence on the South Korean side of the "common security zone" on the border with North Korea in the Demilitarized Zone (DMZ). Photo: Peter Gercke/dpa-Zentralbild/ZB
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.