Belföld

Évek óta szivattyúzzák a pénzt a vízművekből

Nem csoda, ha a Fővárosi Önkormányzat házon belül szeretné tudni a vízműveket: a cég eredménykimutatásaiból ugyanis az derül ki, hogy ragyogó pénzforrás. Évente több milliárd forintot vett fel belőle az RWE Aqua, a Suez Environnement és az önkormányzat is.

Határozatképtelen volt a Fővárosi Vízművek Zrt. rendkívüli felügyelőbizottsági (fb) ülése, mivel nem vett ezen részt sem a német sem a francia cég képviselője korábbi elfoglaltságokra hivatkozva – tudta meg a Hír24. Ezen Derce Tamás fb-elnök terjesztett volna elő egy határozati javaslatot, amelyben arra kéri a menedzsmentet, a március végi rendes fb-ülésre válaszoljanak a feltett 38 kérdésre a tűzcsapokkal kapcsolatban. “Szerintem bizonytalanok voltak, milyen határozatról kell majd szavazni, és óvatosságból nem jöttek el” – mondta Derce.

Ez jól mutatja a vízművek tulajdonosai, azaz a német RWE Aqua, a francia Suez Environnement és a főváros között éleződő feszültségeket. Mint ismeretes, a főváros tárgyalásokat kezdeményezett a két céggel a 25,36 százalékuk kivásárlására. Ha nem sikerül megállapodniuk, akkor az FN.hu korábbi információi szerint a külföldi cégekkel kötött szerződésben foglaltak elégtelen teljesítése – a tűzcsapok rossz állapota – miatt bonthat szerződést.

Tavaly év végén például kivonult a tűzoltóság egy égő házhoz, és két szivattyút is eltömítettek a tűzcsapba került kavicsok, s csak egy másik csap bevonásával lehetett eloltani a tüzet – hoz egy példát a helyzet súlyosságára Derce Tamás. Szerinte a menedzsment nyilvántartása a tűzcsapokról meglehetősen bizonytalan, többször eltérően határozták meg a csapok számát, s egyenetlen a karbantartás is, ráadásul nincs összevetve a valósággal az, ami a papírokon szerepel. “E körül a szerződés körül semmi nincsen rendben” – véli.

Sok pénzről van szó

Ám a háttérben az húzódik a feszültségek mögött, hogy az önkormányzat elégedetlen a cégek menedzsmentszerződésével, amelyet hátrányosnak érez magára nézvést. Ez már csak azért is célkeresztbe helyezheti a francia és német cégeket, mert a Fővárosi Vízművek Zrt. szinte egyedülállóan jól teljesített az állami cégek között: nem kéri az adófizetők pénzét, hanem még milliárdos nyereséget is termel, évek óta. Ez a nyereség az elmúlt öt évben szinte sosem maradt a cégben, nem lehetett újabb beruházásokra vagy akár a tűzcsapok példás üzemben tartására fordítani.

Az ivóvíz-szolgáltatásból származó profit ehelyett főként a Fővárosi Önkormányzat, az RWE Aqua és a Suez Environnement Hungária zsebében landolt, negyedévente. Az elmúlt öt évben a monopolszolgáltatót 76 százalékban tulajdonló Budapest összesen több mint négymilliárd forintot, a céget menedzselő vállalatok pedig másfél milliárd forintot vettek fel a nyereségből osztalékként.

Osztozkodási balhé

A legtöbb osztalékot akkor szavazták meg maguknak a cég tulajdonosai, amikor egyébként a vállalat nem is tudta minden szerződéses kötelezettségét teljesíteni: 2008-ban, amikor négymilliárd forint helyett csak két és félmilliárd forintot tudott kifizetni menedzsmentdíjként egy belső szerződés szerint.

Az önkormányzat és a két cég végül májusban kötöttek egy megállapodást a hiányzó menedzsmentdíj elengedéséről, és a menedzsmentdíjuk kifizetésére váró, sarokba szorított cégek ekkor mentek bele abba, hogy az önkormányzat tulajdonrésze arányában részesedjen az osztalékból.

Ám az ügy olyannyira felkavarta a kedélyeket, hogy az akkori vezérigazgató, Haranghy Csaba állásába került. Tarlós István főpolgármester –akkor még a fővárosi Fidesz-KDNP frakciószövetség elnökeként – azt mondta, nem támogatják Haranghy Csaba felmentését. (Végül közös megegyezéssel távozott a vezér, aki idén január óta egyébként újra visszakerült az igazgatóságba a cégbírósági adatok szerint.)

Tízmilliárd menedzsmentre

A két vízmultinak fizetett menedzsmentdíjhez képest egyébként eltörpülnek az osztalékban kifizetett pénzek: 2006 és 2010 között összesen 9,7 milliárd forintot fizettek ki a vízmű irányítására.

A menedzsmentdíjról még a cég 1997-es részleges privatizációja idején született szerződés. A díjat egy előre megállapított képlet alapján számolják ki, amelyben a főbb tényezők a vevőállomány csökkenése, a készpénz-kiadással járó költségek csökkenése és az egyéb bevételek növekedése – derül ki a cég irataiból.

Ha összeadjuk az osztalékot és a menedzsmentdíjakat, összesen 11,2 milliárd forintot fizetett ki öt év alatt a két cégnek a vízművek.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik