Belföld

Zsidóellenesség és Jobbik-hatás: homály a fejekben

24.hu
24.hu

2012. 02. 10. 06:00

Az érintettek és szakemberek szemléletformálást várnak a Wallenberg emlékévtől, amelyre szerintük a legitimmé vált zsidóellenes közbeszéd miatt szükség van.

Születésének századik évfordulója alkalmából az idei évet Raoul Wallenberg emlékévnek nyilvánította a magyar kormány. Wallenberg 1944-ben a budapesti svéd nagykövetség titkáraként több ezer, egyesek szerint húszezer ezer ember életét mentette meg a budapesti gettó mintegy hetvenezer lakójából  például azzal, hogy svéd úti okmányokkal látta el vagy védett házakba menekítette őket. 1945-ben azonban maga is a vészkorszak áldozatává vált, a szovjet hadsereg letartóztatta, majd nyoma veszett. Halálának pontos helye és ideje máig ismeretlen. Egyes források szerint még 1945-ben, egyes feltételezések szerint később halt meg valamelyik szovjet börtönben.

Alacsony a tudásszint

Az emlékév tiszteletére számos programot szerveznek országszerte. Az egyik érintett szervezet, a Raoul Wallenberg Egyesület és Alapítvány elnöke elmondta: február és április közt középiskolások számára Budapesten és négy vidéki helyszínen, köztük például Szegeden vetélkedőt szerveznek, melynek célja, hogy  a diákok feldolgozzák a magyarországi holokauszt témáját, az embermentők tevékenységét és a zsidó-magyar kultúra együttélését, valamint megismerjék a holokauszt és embermentő emlékhelyeket. Emellett egy vándorkiállítást is útnak indítanak: elsősorban az egyetemi városokba, köztük Szegedre is.

A vándorkiállítás legkülönlegesebb helyszíne a baracskai börtön lesz, ahol az ott raboskodók is megismerkedhetnek a svéd diplomata tevékenységével és a vészkorszak hazai eseményeivel. Minderre a szervező  egyesület elnöke nagy szükség van. Dr. Orosz Ferenc a Szeged24-nek elmondta: tapasztalataik szerint manapság a fiatalok – főleg vidéken – szinte semmit sem tudnak Wallenbergről és a holokausztról is keveset.

Az elnök példaként említette, hogy a tankönyvekben is mindössze egy-két mondat erejéig esik szó a svéd diplomatáról. Az elnök többek közt ezért is tartja „kifejezetten szükségesnek” az emlékévet, hogy minél több ismeretet kapjanak a fiatalok. Dr. Orosz Ferenc szerint ez nem csupán az ismereterjesztés miatt fontos, hanem azért is, mert szerinte az emlékév eseménysorozatainak hatására csökkenhetnek a zsidósággal kapcsolatos előítéletek is. Az egyesület  elnöke azt mondta: az utóbbi időben, főleg a Jobbik parlamenti bekerülésével  „minőségi változást” érzékelnek a közbeszédben, amelyben szerintük legitimitást nyert az antiszemita nyelvhasználat.

Zsidóellenes érzületek

Nagyjából ezt támasztja alá Kovács András szociológus,  Magyar Tudományos Akadémia és a Közép-Európai Egyetem munkatársának nemrég elkészült, legfrissebb reprezentatív felmérése is. A tudós  tizennyolc éve kutatja, hogyan alakul az antiszemita beállítódás a magyar társadalomban.

A szakember a Szeged24-nek elmondta: eddigi vizsgálatai azt mutatták, hogy leginkább a választási években emelkedett  meg a zsidóságot érzelmileg elutasítók aránya. A tetőpont a 2010-es választási év volt, amikor a magyar társadalom huszonnyolc százaléka utasította el érzelmileg a zsidókat. Ez az arány tavaly huszonnégy százalékra mérséklődött. Kovács András szerint a két évvel ezelőtti kiugrás hátterében a „Jobbik-hatás”áll: azaz nem feltétlen a zsidókat elutasítók aránya nőtt meg hirtelen, hanem azoké, akik bevallották zsidóellenes érzéseiket, köszönhetően többek közt annak, hogy szerinte az antiszemita retorikát is nyíltan használó párt bátorította azokat, akikben korábban is volt zsidóellenes ellenszenv, de nem mondták ki ezt.

A szociológus korábbi kutatásai szerint régebben a fővárosban és a falvakban volt erősebb a zsidósággal ellenszenvezők aránya, a városokban kevésbé, ez tendencia azonban mára kiegyenlítődött. Az utóbbi években viszont nem változott a holokauszt-tagadók aránya, nőtt azonban azok száma, akik túlzottnak tartják a  vészkorszak áldozatainak számáról általánosan elfogadott becsléseket. Ráadásul a korábbi évekhez képest sokkal többen vannak azok, akik szerint a zsidók előnyöket próbálnak kovácsolni a szenvedéseikből. Kovács András kutatása szerint manapság a magyar társadalom kétharmada meg van győződve arról, hogy a világháború alatt a magyarok is szenvedtek annyit, mint amennyit a zsidóság. A szakember szerint  is  pozitív hatása lehet a Wallenberg emlékévnek, hiszen ha a közszereplők kinyilvánítják, hogy az antiszemita közbeszéd elfogadhatatlan, az helyes erkölcsi és magatartási mintát is képes adni az embereknek. 

Szegedi példa: szavazati simulás

A vészkorszak előtt ország egyik legnagyobb zsidó közössége, több mint nyolcezres lélekszámmal Szegeden élt. Itt tevékenykedett a híres Lőw család is, köztük például Lőw Immánuel rabbi, aki botanikai tudományos munkásságával nemzetközi elismerést szerzett. A holokauszt után azonban alig kétezren tértek vissza a városba a munkaszolgálatból, vagy a haláltáborokból. Dr. Lednitzky András a szegedi zsidó hitközség elnöke elmondta: Szeged, közte az önkormányzat, az egyetem és a hitközség is csatlakozik az emlékév eseménysorozatához. Az elnök szerint hangsúlyozni kell: bár a vidékieknek „nem volt Wallenbergjük”, mégis számosan, köztük névtelenek próbáltak segíteni az embermentésben.

Dr. Lednitzky András kiemelte: Szegeden például, a helyi katolikus papok püspökök emelték fel szavukat a népirtás ellen, és a katolikus egyház a holokauszt után is segített a szegedi hitközségnek. A hitközségi elnök szerint az emlékév a tudatformálásban segíthet, amelyre szerinte is szükség van. Az elnök szerint Szeged és Hódmezővásárhely külön is érdekes a zsidóellenesség szempontjából, mert szerinte ide is kötődik az „antiszemitizmus értelmiségi magja,” amely veszélyforrást jelent. A hitközségi elnök példaként  többek közt a zsidóellenes könyvek kiadásáról elhíresült Mónus Áront említette. Valamint azt is, hogy Szeged jelenleg „kétpólusú” város: bár polgármestere szocialista, a közgyűlésben a jobboldal sokszor arra kényszerül, hogy az egyetlen jobbikos képviselő szavazatával szerezze meg a többséget. A hitközségi elnök szerint Szeged példája ennek a politikai, „szavazati simulásnak”, amelynek szerinte többek közt az köszönhető, Gömbös Gyula díszpolgár maradt a városban. Gömbös politikai pályafutása elején, 1924-ben alapítója volt a Magyar Nemzeti Függetlenségi Fajvédő Pártnak, Hitler hatalomra kerülésekor pedig az európai vezető politikusok közül elsőként utazott Berlinbe gratulálni neki.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.