Orbán Viktor évértékelő beszédében kerülte a kínos kérdéseket, amelyeket, a sajtó előzetes várakozásai szerint, érinthetett volna – mondta el Gyömöre Máté a Progresszív Intézet elemzője a Hír24 kérdésére. A politológus ide sorolta például az IMF-tárgyalásokat és az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárásait.
A beszédben nagyobb hangsúlyt kaptak az elmúlt másfél év sikerei, amelyeket az Európai Unió válságával és a szocialista kormányok – szerinte – negatív örökségével állított szembe a miniszterelnök – fejtette ki a politológus.
Gyömöre úgy véli sikerpropagandának lehettünk a tanúi. Azt a konszenzust kereső hangnemet, amelyet a napokban Lázár János Fidesz-frakcióvezető ütött meg nyilatkozataiban, nem lehetett érezni a kormányfő évértékelőjén.
Az elemző szerint a beszéd kevés újdonsággal szolgált. Jellegéből fakadóan nem volt alkalmas arra, hogy a jövő nagy vízióiról szóljon, inkább egy korszak lezárásának, korszakhatárnak tekinthető, ám felvázolt egy 2014-ig tartó ívet.
Fodor Csaba, a Nézőpont elemzője úgy látja, az évértékelő beszédben középre pozícionálta saját, és a kormánypárt szerepét Orbán Viktor. Az elemző szerint a miniszterelnök egyértelművé tette, hogy a baloldali ellenzékkel, valamint a radikális jobboldallal szemben az egyetlen kompromisszumokra és küzdelemre is képes, integráló tényező továbbra is a Fidesz. A kormány a középosztály és a nyugdíjasok meghirdetett szövetségével a saját tartós társadalmi támogatottságát építheti fel – véli a szakember. A középre húzást támasztja alá a munkavállaló, vállalkozó, felelős polgári középosztály kezdőpontba állítása, ugyanakkor a társadalmi integrációt célozza a leszakadók, valamint a nyugdíjasok megemlítése, illetőleg bevonása „a középosztályi életbe”.
Az önállóság, a függetlenség és a szabadság mellett a felelősség kérdése szembetűnően sok alkalommal köszönt vissza a beszéd során, mind a munkából élők, mind a felsőoktatási hallgatók egyéni felelőssége kapcsán – hívja fel a figyelmet Fodor Csaba.
Az elemző szerint a beszéd jól felépített, határozott hangvételű volt, és egyszerre szólt a külföldi befektetőknek, nemzetközi partnereknek és a magyar választópolgároknak. Fontos legitimáló tényezőként támaszkodott a miniszterelnök a kormány munkája mellett kiálló százezres békemenetre.
A kormányváltás előtti időszak nehéz örökségének ismertetésén túl az évértékelés egyúttal iránykijelöléssel is együtt járt. Az új Alaptörvény egyes értékei (a fegyelmezett költségvetési és államadósság-szabályok), valamint az új tehermegosztási rendszer hangsúlyosan ellenpontozni kívánta a beszédben a korábbi évek kormányzati gyakorlatát. A miniszterelnök ebben a két tényezőben látja azt a stabil, új alapot, amelyre a kormányzati politika a jövőben építhető.
Fodor Csaba szerint fontos megjegyezni, hogy a kormányfő határozottan cáfolta az elmúlt hetek több „városi legendáját”, így az arányos adózás eltörlését vagy az államcsőd lehetőségét.
A miniszterelnök a korábbi beszédeihez hasonlóan elismerte ugyan, hogy a jövőben is kell majd áldozatokat hozni, az ország előtt álló munka pedig egyáltalán nem lesz könnyű, azonban azt is jelezte, hogy az ésszerű kompromisszumok mellett az ország továbbra is a saját útját járja, az eddig elért eredményekből pedig lehetőség szerint nemzetközi nyomásra sem kíván engedni – idézte fel a Nézőpont elemzője.
