Mint korábban megírtuk, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) főigazgatója utasítást adott ki a közösségi média használatáról. A Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége az alkotmányos jogok súlyos megsértését emlegeti.
A téma jogi szakértője úgy vélte: a közösségi oldalakon személyes profillal jelen lévő munkavállalónak olyannyira behatárolt a véleménynyilvánítási szabadsága, hogy akár kártérítési felelősséggel is tartozhat érte, sőt fel is mondhatnak neki.
Előző részünkben a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet a mentődolgozók megfélemlítéséről beszélt.
Jóri András volt adatvédelmi ombudsman szerint “nem feltétlenül alátámasztott” az OMSZ saját, belső szabályozása, amelynek egyik legfőbb “gyengéje”, hogy mindenkire kiterjesztik és általánosságban vonatkoztatják.
„Maga az, hogy egy munkáltató korlátozza a munkavállalói internethasználatot, illetőleg különösen a közösségi hálókon való szereplést, nem automatikusan tilos, de meghatározott feltételei vannak. Álláspontom szerint az OMSZ-nél ez nem feltétlenül alátámasztott (míg pl. bírák vagy valamely nemzetbiztonsági szolgálat esetén érthető lehet). Ráadásul az OMSZ-on belül sem mindenki tekintetében védhető, titkárnők, irodai alkalmazottak esetében más megítélés alá eshet a kérdés. Ezenkívül lehetnek olyan esetek, amikor természetesen ütközik a munkáltató és munkavállaló érdeke, pl. a szakszervezeti tisztviselők véleménynyilvánításai gyakran lehetnek ilyenek” – nyilatkozta portálunknak Jóri András.
A volt adatvédelmi biztos szerint „bírósági hatáskörbe tartozik annak eldöntése, hogy indokolt-e a korlátozás, és egy másik jogi kérdés, hogy hogyan tudja az OMSZ ellenőrizni a szabályzata betartását. Az ugyanis, hogy munkajogi szempontból fegyelmi tényállássá tesz meghatározott magatartásokat, az védhető lehet. Ugyanakkor ahhoz, hogy a szabályzat betartását ellenőrizze, minden munkavállalót figyelnie kell a közösségi médiában, amit a hozzájárulásuk nélkül nem tehet meg. A szabályzat nem minősül hozzájárulásnak.”
Levélben megkerestük az Országos Mentőszolgálat szóvivőjét. Győrfi Páltól – egyebek mellett – azt kérdeztük, hogyan ellenőrzik majd a közösségi oldalakon a mentődolgozók “aktivitását”, valamint, hogy mit takar pontosan a szabályzatban foglalt “munkáltató megítélésének ártó szándékú befolyásolása” kifejezés. Erre azonban választ nem kaptunk.
Közleményükben annyit írtak: „A mentődolgozók munkájuk során olyan adatok, információk birtokába jutnak, melyek közzététele, nyilvánosságra hozatala sértheti a betegek jogait vagy más érintettek személyiséghez fűződő jogait. Ugyancsak fontos szempont, hogy – mivel az Országos Mentőszolgálat feladata az állampolgárok alapvető biztonságával összefüggő, életmentő szolgáltatás biztosítása – hitelesség látszatát keltő, ám megalapozatlan, egyéni vélemények tényként való beállításával, közzétételével a mentőszolgálat közalkalmazottai ne gyengítsék a lakosság mentőkbe vetett bizalmát, hiszen az sok esetben a beteg gyógyulásának, sőt túlélésének is alapfeltétele.”
Hangsúlyozzák: „A szabályzatban foglaltak minden szempontból megfelelnek a jelenleg érvényes jogszabályoknak, melyek felsorolását a szabályzat V. pontja részletesen tartalmazza.”
Nem árt kétszer is meggondolni, hogy mit osztunk meg
Jóri András korábban lapunknak elmondta, “sajnálatos módon nincs összhang az új Munka törvénykönyve és a január 1-jétől hatályos új adatvédelmi törvény között. A Munka törvénykönyve ilyen szempontból “megengedőbb”, mert kifejezetten lehetővé teszi a munkavállalók munkáltató általi megfigyelését, ami az adatvédelmi szabályokból nem következne automatikusan”.
A volt adatvédelmi biztos elképzelhetőnek tartja, hogy – mivel az ún. Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság nem a Munka törvénykönyvét fogja alkalmazni, hanem a saját törvényét – nagyon sok értelmezési nehézségre lehet számítani.
“A gazdasági érdek esetében “veszélyeztetésről” beszélünk, azaz nem kell, hogy konkrét sérelem bekövetkezzen. Ilyen lehet az üzleti titok kiszivárogtatása vagy hátrányos megjegyzés tétele valamelyik ügyfélre. Utóbbi egyben a jó hírnév megsértésére is példa. Más tagállamokban már konkrét jogesetek vannak, a leggyakoribb példa, ha a munkahelyéről negatívat állít egy munkavállaló” – magyarázta a szakember.
Jóri azt tanácsolja, a munkavállalók kétszer is gondolják meg, mit posztolnak a különböző közösségi oldalakon.
Jogot sért a Munka törvénykönyve
Uniós jogba és nemzetközi egyezményekbe is ütközik az új Munka törvénykönyve az ENSZ munkaügyi szervezete szerint.
A magyar szakszervezetek elküldték véleményezésre az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének (ILO) az új magyar Munka törvénykönyvét (Mt.). Az ILO elemzése szerint már a törvény előkészítése során hibát követtek el a döntéshozók, ugyanis elmaradt a szociális partnerekkel az érdemi egyeztetés. Ez azért okoz gondot, mert hazánk is elfogadta 1994-ben azt az ILO-egyezményt, amely erről rendelkezik – közölte az FN24-gyel a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ).
