Az 1970-ben épült magasházban még pénteken éreztek gázszagot az egyik emeleten a lakók, ezért értesítették az Égáz szakemberét. Az ellenőrzés során vették észre, hogy nem csak ott, hanem a pincében is szivárog a gáz – innét indulnak a lakásokat ellátó gázcsövek, az úgynevezett strangok is. A nyolc darab strangnak külön nyitó-záró csapja van, ezek közül négyet már kicseréltettek a lakók, míg a többire egyelőre nem volt pénze a társasháznak – így főcsapot kellett lezárni, ezzel pedig megszűnt a teljes házban a gázellátás. A Győr24-nek nyilatkozó szakember szerint gázszivárgás esetén nem lehet mérlegelni, hogy kicsi vagy nagy a probléma, azonnal kizárni az ellátásból az érintett részt.
Az összehívott helyi védelmi bizottság szombaton úgy döntött, kiköltözteti a lakókat az épületből és vasárnap megkezdik a javításokat. Végül több mint nyolcvanan töltötték a szombat éjszakát házon kívül, kilenc családot az önkormányzat helyezett el, míg huszonegyen maradtak az épületben.
Döntés született arról is, hogy a szükséges munkálatokat (elzárók, csövek, stb. cseréje), a városüzemeltetési cég, a SZOVA Zrt. rendeli meg, ugyanis a társasház nem tudná állni a 7-8 millió forintra rúgó költségeket, a lakóközösségnek pedig törlesztenie kell a
Ahogy azt a győr24.hu Kiss Istvántól, az Ép-Gép Kft. vezetőjétől megtudta, a problémát az okozta, hogy az 1970-ben elkészült házban nem csak a gáz, hanem gyakorlatilag valamennyi közmű (villany, víz) elavult. Magyarországon 25 év a felújítások periódusa, a szombathelyi ház szerelvényei ennek majdnem a dupláját szolgálták ki. A probléma egyébként nem csak a vasi megyeszékhelyen aktuális, hanem az egész országban is – azonban gyakran előfordul, hogy főleg anyagi okok miatt, a csere elmarad, a rendszerek pedig „megadják magukat”.
Szombathelyen is erről volt szó, egyik fő gondot az jelentette, hogy a városi gázhoz készült csövek szigetelésére használt növényi eredetű tömítőanyagot (kóc) kikezdte a jóval „szárazabb” földgáz, így nem csak a maradék négy „strang” zárait, hanem a főelzárót is ki kellett cserélni, hasonlóan a lakásokban felszerelt gázmérő órák kötéseihez. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a ház műanyag ablakokat kapott (és más átalakítások is történtek például a folyosókon), emiatt a 2008-as törvény értelmében gázzal működő készülékeket csak abban az esetben szabadna használni a lakásokban, ha biztosított a levegő utánpótlása. Vagyis a szivárgás meglehetősen komplex problémakört tárt fel, amelynek megoldásáról nem utolsósorban pénzre lenne szükség.
A védelmi bizottság újabb ülése után nyilvánvalóvá vált hogy a családok egy kis része a lakásokban maradhat, mert a fűtést elektromos készülékekkel biztosítani tudják, a vízellátásban fennakadás nincs, jelentette be hétfőn a megyei katasztrófavédelem vezetője, Kampel Oszkár közleményében, hozzátéve azt is, további visszaköltözés nem lehetséges, mert azt a villamos hálózat már nem bírná el. Az önkormányzat továbbra szállást nyújt azoknak, akik nem akarnak az épületben maradni.
Az épületben felülvizsgálatot végző Kiss Istvántól megtudtuk, hogy a jó tájolású, hőszigetelt házban (keletre és nyugatra néznek a lakások) a napsütötte oldalon, az emeleti lakásokban húsz fok feletti hőmérséklet van (hétfő délután fagypont körüli hőmérsékletet mértek Szombathelyen), az alsóbb szinteken és a keleti részen természetesen hidegebb van – de egyelőre még nem kellett elzárni a vizet. Kérdés, mi lesz akkor, ha a hét közepén megérkezik a szibériai hideghullám, és éjszakára mínusz 15 fok alá csökkenhet a hőmérséklet és napközben sem ígérnek mínusz öt foknál „melegebbet” az előrejelzések.