Bevezetik az egész napos iskolát az alsó és a felsõ tagozaton, mérsékelt 1-2 órás pedagógus-óraszámemelést hajthatnak végre az iskolákban – írja a Magyar Nemzet. A pedagógusok munkaterhelésének “számháborúja” tehát újabb elképzeléssel gazdagodott. Szóba került a tanárok óraszámának emelése kapcsán a heti 28 óra, a 32 órás iskolában töltött idõ, a mostani, 24 óra új elem. Ez közel 10 százalékos pedagóguselbocsátást eredményezhet.
A lap szerint a jelenleginél jóval szigorúbb feltételekhez kötik az általános iskolai felsõ tagozatok mûködtetését. Ez konkrétan azt jelenti, hogy csak ott tartható fent felsõ tagozat, ahol biztosított évfolyamonként a minimum két párhuzamos osztály. Ez azt jelenti, hogy a kisiskolák döntõ többségét iskolaközpontokba vonnák össze. A készülõ nemzeti köznevelésrõl szóló törvény koncepciója kedden átment a közigazgatási államtitkári egyeztetésen, szerdán már a kormány elé kerül.
Az egész napos iskola bevezetését alsó tagozaton már régóta szorgalmazza a Fidesz, amely szerint ez elsõsorban a hátrányos helyzetû gyerekek oktatásában-nevelésében jelentene áttörést.
A felsõ tagozatra való kiterjesztés azonban merõben új elem. A koncepció szerint alsó tagozaton a nevelés-oktatás egész napos keretben folyik, és összevont osztályokban is történhet. A felsõ tagozat feladata a nevelés, a kompetenciák fejlesztése és a mindennapos testmozgás mellett ugyanakkor már a szaktárgyi tanulmányokba való fokozatos bevezetés, valamint felkészítés a középfokú tanulmányokra. A tervezet ezért a felsõ tagozatos oktatást is egész napos keretben képzeli el, ugyanakkor leszögezi, hogy a délutáni foglalkoztatásokról a tanuló szülõi kérésre, igazgatói engedéllyel távol maradhat – írja a Magyar Nemzet.
Vissza a jövõbe
Mint korábban az fn.hu megírta a fideszes Pokorni Zoltán sem veti el az egész napos iskolai programokat, ami nem meglepõ, hiszen pártja régóta ösztönözné ennek az iskolatípusnak az elterjedését.
A modell Németországban népszerû, és eredetileg az egykori Szovjetunióból eredt, ahol arra szánták, hogy a szülõi ház káros ideológiai hatásaitól megkíméljék a gyereket. Magyarországon a 60-as évek végétõl történtek kísérletek bevezetésére, de nálunk az indok már akkor is a hátrányos helyzetû tanulók felzárkóztatása volt. A 80-as évek végére elhalt a gyakorlat, akkoriban az oktatáskutatók azt mondták, az egész napos iskola csak nagyon erõs idegzetû gyerekeknek való.
Késõbb a modell új pedagógiai módszerekkel felvértezve egyre több iskolában ismét teret kapott. Mára bizonyítottan az esélykülönbségek csökkentésének egyik legeredményesebb módszere.
