Az UD Zrt.-vel kapcsolatos büntetőperben szerdán tanúként meghallgatott különböző pártállású volt és jelenlegi politikusok úgy vélték, a nemzetbiztonság területén a pártok konszenzusára van szükség az eltérő politikai érdekek érvényesítése helyett, ám ez az elmúlt két évtizedben egyre kevésbé valósult meg.
A vád szerint 2008 szeptemberében Szilvásy György, a Gyurcsány-kormány titokminisztere és Tóth Károly, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának szocialista alelnöke személyes adattal való visszaélést követett el azzal, hogy a bizottság tagjainak kiosztották a Kövér László és Demeter Ervin akkori ellenzéki, fideszes országgyűlési képviselők, egykori titokminiszterek által az UD Zrt. egyik vezetőjével, Horváth Józseffel folytatott telefonbeszélgetések lehallgatás útján rögzített hanganyagát és leiratát. A vádlottak az eljárás során tagadták bűnösségüket.
A Pesti Központi Kerületi Bíróságon zajló szerdai tárgyaláson Boross Péter volt miniszterelnök, volt belügyminiszter, volt titokminiszter, egykori MDF-es politikus tanúként arról beszélt, hogy a nemzetbiztonsági bizottság tevékenysége az elmúlt két évtizedben egyre kevésbé tudott politikai érdekektől mentes maradni.
Mécs Imre volt szabad demokrata, a vádbeli cselekmények idején szocialista országgyűlési képviselő pedig arról szólt, hogy idővel a politikai vetélkedés beszűrődött ebbe a szférába.
Boross Péter az eset kapcsán általánosságban elmondta, hogy a nemzetbiztonsági bizottság tagjai időnként operatív titkosszolgálati információkat hallgathatnak meg, olvashatnak el tájékoztatásképpen, de nem kapták meg az információ-hordozókat sokszorosítva.
A volt fideszes titokminiszterek kapcsolatát az UD Zrt. vezetőjével – aki korábban maga is magas beosztású titkosszolgálati tiszt volt – a volt miniszterelnök úgy jellemezte, hogy Kövér esetében nem kifogásolható, Demeternél viszont “stílusában” mindenképpen. “Ezen nem megyek túl” – fűzte hozzá Boross Péter, aki Laborc Sándorra, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) akkori főigazgatójára célozva megjegyezte azt is: álláspontja szerint azért dagadt ekkorára ez az ügy, mert alkalmatlan személyt neveztek ki az NBH élére.
Mécs Imre is a nemzetbiztonsági terület “átpolitizáltságáról és elslamposodásáról” beszélt tanúvallomásában.
A nemzetbiztonsági bizottság tagjainak 2008 szeptemberében lejátszott lehallgatási anyagokban Mécs Imre szerint “bennfentes” beszélgetés volt hallható Demeter és Horváth között, bár a veterán politikus megjegyezte azt is, hogy talán túlzott a sajtónak az a része, amely megrendelő és végrehajtó közti kapcsolatról beszélt az eset kapcsán.
Juhász Ferenc szocialista országgyűlési képviselő, volt honvédelmi miniszter a tárgyaláson úgy emlékezett vissza 2008 őszére, hogy akkoriban rendkívül feszült politikai légkör alakult ki. A kormányoldal ugyanis azt feltételezte az ellenzékről, hogy árnyék-titkosszolgálatot működtet, az ellenzék viszont azt, hogy a kormány a titkosszolgálatokkal figyelteti.
“Határozott meggyőződésem volt, hogy létezik ellenzéki árnyék-titkosszolgálat, hiszen Kövér okosan, Demeter rendszeresen állt ki a nyilvánosság elé olyan információkkal, amelyek ezt támasztották alá” – mondta a volt kormánypárti politikus.
Juhász Ferenc kifejtette azt is, hogy álláspontja szerint, ha ez a Szilvásy és Tóth elleni vád megáll, akkor az összes többi nemzetbiztonsági bizottsági elnököt, alelnököt, minisztert is el lehetne ítélni, mert amit a vádlottak terhére ró az ügyészség, az csak a szokásos ügymenet volt.
Gulyás József volt SZDSZ-es politikus tanúvallomásában egyfelől azt hangsúlyozta, hogy nem volt jogállami a lehallgatási anyagok kezelése, “aggasztó volt a tendenciózus szivárogtatás”, ami a sajtóban el is érte célját, másfelől viszont a lehallgatott beszélgetések utalhattak nemzetbiztonsági érdekeket sértő, vagy akár jogsértő jelenségekre is. Például, amikor a szolgálatok főigazgatójának, Laborc Sándornak a mozgásáról, kapcsolatrendszeréről beszélgetett Demeter Horváthtal, csakúgy, mint az a tény, hogy volt titokminiszterek egy olyan, nemzetbiztonságra veszélyes tevékenységet folytató privát biztonsági céggel állnak kapcsolatban, amely a titokminiszter tájékoztatása szerint megkísérli a behatolást a kormányzati informatikai rendszerekbe.
Gulyás – aki a vádbeli cselekmények idején ellenzéki politikus volt, ugyanis akkor az SZDSZ már kilépett a koalícióból – beszélt arról is, hogy a lehallgatási anyagok tanúsága szerint a beszélgetők abban a hiszemben voltak, hogy “törvények felett állnak”, őket nem hallgathatják le.
Ugyanakkor Gulyás kitért arra is, hogy miközben a sajtó egy része úgy tálalta az eseményeket, mintha Kövér és az UD Zrt. között megrendelői viszony lett volna, ez később nem kapott kellő alátámasztást.
Gulyás, aki a vádbeli cselekmények idején a nemzetbiztonsági bizottság SZDSZ-es tagja volt, úgy foglalta össze álláspontját az ügyben, hogy Szilvásy, mint titokminiszter tájékoztatása a bizottság részére releváns volt, nem kifogásolható. Az viszont igen, hogy a miniszter tájékoztatását alátámasztó operatív eszközökkel beszerzett bizonyítékokat sokszorosították és kiosztották a bizottság tagjainak, mert így borítékolható volt, hogy azok eljutnak a médiához.
A szerdai tárgyaláson több tanú is úgy nyilatkozott, hogy a fideszes politikusok személyes adatait, telefonbeszélgetéseket először nem a vádlottak hozták nyilvánosságra, hanem az egyik érintett, Demeter Ervin a témában tartott sajtótájékoztatóján.
Az UD Zrt.-ügyben megvádolt Szilvásy György és Tóth Károly büntetőpere a jövő héten további tanúk meghallgatásával folytatódik a Pesti Központi Kerületi Bíróságon.
