Sokakat meglepett, hogy a kampány hajrájában, az ajánlószelvények leadási határidején, március 19-én, pénteken, Gyurcsány Ferenc értékelő beszédet tart. Török Gábor politológus blogbejegyzésében ezzel kapcsolatban kifejti: lehetne elemezni, hogy Gyurcsány Ferenc váratlan megjelenése az MSZP kampányában professzionálisan megtervezett, széles körben egyeztetett és a szavazatmaximalizáció céljainak megfelelő lépés, vagy sem. Ám meggyőződése szerint a volt miniszterelnök megjelenésének szinte semmi köze nincs a parlamenti választáshoz.
Beleszólna az erőviszonyokba
„Pontosabban csak azért van, mert az MSZP számára sorsdöntő pillanatok következnek április után. Gyurcsány feltehetően érzi, amiről a napokban magam is írtam: most dőlhet el hosszú időre az MSZP sorsa, s vele együtt a párton belüli erőviszonyok kérdése. Bár még egy olyan zártnak és fegyelmezettnek nehezen nevezhető párt belső állapotát sem könnyű kívülről pontosan felmérni, mint az MSZP, kis fantáziával mégis elképzelhető, hogy mi zajlik most éppen a hatalomból lassan távozó pártban” – fogalmaz internetes naplójában a szakértő.
Hozzáteszi: Szili Katalin és Szekeres Imre nyilatkozatai, Mesterházy Attila mondatai és Gyurcsány mostani aktivizálódása világos jelei annak, hogy a bűnbakkereséssel, pozíciómentéssel és helykereséssel leírható időszak már elkezdődött az MSZP-ben. „Ha Gyurcsány továbbra is zárt ajtók mögött marad önkéntes száműzetésében, megadja a lehetőséget annak, hogy mások beszéljenek róla, mások kössék magukhoz az esetleges (relatív) sikert, vagy mások jelöljék ki az esetleges (a vártnál is nagyobb) kudarc felelőseit. Ha viszont a hajrában újra magára irányítja a reflektorfényt, marad némi esélye arra, hogy egyrészt része legyen a kampánynak, másrészt maga is beszálljon a „hol rontottuk el?” valóságértelmezésébe” – véli Török Gábor.
Saját miniszterelnökségét igazolná
Hasonlóan értelmezi Gyurcsány „felbukkanását” Böszörményi Nagy Gergely. A Nézőpont Intézet vezető elemzője szerint ugyanis, mivel az MSZP kampánya kevéssé látványos, Mesterházy Attila pedig egyelőre nem találta meg saját retorikai nyelvét, Gyurcsány Ferenc megszólalásai könnyedén a címlapokra kerülhetnek. „Erre egyre többször kerül sor, ami két szempontból is kockázatot jelent a szocialisták számára. Egyrészt kampányuk elveszítheti személyi fókuszát, és csökkenti Mesterházy önálló arculatának felépítését. Másrészt alátámasztja a Fidesz kommunikációját, mely szerint az áprilisi választás a Gyurcsány-korszak lezárásáról szól” – fogalmazott az elemző az fn.hu kérdésére.
Böszörményi Nagy Gergely szerint a volt miniszterelnök évértékelő beszéde várhatóan széleskörű médiaérdeklődést vált majd ki, és napokra elszívhatja a levegőt az MSZP központi üzeneteitől. Gyurcsány célja a beszéddel egyrészt kormányfői tevékenységének igazolása, másrészt egy hosszabb távú baloldali jövőkép felvázolása lehet.
Még van mozgósító hatása
A Political Capital elemzője ugyanakkor arra emlékeztet, hogy Gyurcsány Ferenc már az elmúlt hetekben is kivette részét a kampányban (például a kecskeméti lakossági fórumon). László Róbert az fn.hu-nak kifejtette: a tény, hogy biztos befutó helyen szerepel az országos listán, már jelezte, hogy pártja számít rá, és hogy a volt miniszterelnöknek sem áll szándékában visszavonulni. Az elmúlt hetekben már kiderült, hogy a szocialista törzsszavazók egy jól körülhatárolható csoportjára Gyurcsány Ferenc lehet továbbra is mozgósító hatással.
„A Demokratikus Chartát ő élesztette fel 2008-ban, és egy Charta-rendezvényen Magyarország német megszállásának évfordulóján való felszólalása mobilizálhatja ezt a választói kört. Ugyanakkor kétségtelen, hogy Gyurcsány személye rendkívül megosztó, éppen ezért nem válhat a kampány meghatározó szereplőjévé, de bizonyos eseményeken való megjelenéséből akár profitálhat is az MSZP” – véli László Róbert.
Azt egyébként Török Gábor is kiemelte, hogy a szocialisták kampánynyitója már megmutatta: bármit is gondol a magyar választók jelentős része a tavaly megbukott kormányfőről, az MSZP-ben még mindig jelentős az ázsiója.
Gyurcsány Ferenc összegző beszédet mond Magyarországról, az elmúlt évekről és a tennivalókról március 19-én, a Magyar Demokratikus Charta nyilvános rendezvényén. A szervezet azért március 19-én tartja ezt a nyilvános rendezvényt, mert 1944-ben ezen a napon lépték át a német csapatok Magyarország határát.
