„Komoly problémát jelent a mai felsőoktatási rendszerben, hogy a felvételt nyert hallgatók jelentős része különösebb indoklás és kötelezettség nélkül nem iratkozik be, és nem kezdi meg a tanulmányait. Ezzel elveszik a lehetőséget azoktól a diákoktól, akik az üresen maradó helyeket szívesen betöltenék” – áll a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) lapunknak eljuttatott közleményében.
A figyelemfelkeltés volt a cél
A Magyar Rektori Konferencia keddi plenáris ülésén napirendre került a BGF indítványa is. Mivel csak a beiratkozott hallgatók után kapják meg az intézmények az állami támogatást, a hallgatók hiánya érzékenyen érinti a büdzséjüket, de ez az oktatás színvonalát, minőségét is veszélyeztetheti: a kisebb létszám miatt például egyes tárgyak, kurzusok elmaradnak. „A be nem iratkozott hallgatók a fair play szabályait felrúgva játszanak: jogosulatlanul kerülnek előnyösebb helyzetbe, míg mások igazságtalanul szorulnak ki a felsőoktatásból” – hívta fel a figyelmet Sándorné dr. Kriszt Éva, a főiskola rektora.
A rektorok megtárgyalták a kérdést, ám döntés nem született az ügyben. Sándorné a FigyelőNetnek elmondta, hogy a BGF célja a téma felvetésével most a figyelemfelkeltés volt. „A problémát fel kell tárni, és akkor lehet konkrét lépéseket tenni. A Rektori Konferencia a közeljövőben visszatér az indítványra” – tette hozzá.
A megoldást kínálják?
Sokan a tervezett külföldi tanulmányaikhoz „ugródeszkaként” használják a hazai felsőoktatási intézményekbe nyert felvételt, amely több országban előfeltétele a külföldi oktatásban való részvételnek. A BGF javaslata szerint megoldást jelenthet egy központilag kiadott igazolás arról, hogy valóban beiratkozott az intézménybe a hallgató. Ezzel lehetne csak jelentkezni a külföldi intézménybe, így megakadályozhatnák az egyre gyakoribb „áljelentkezéseket”.
Több százan nem kezdték el
Az idei szemeszterben a BGF-en például az összesen felvett 5639 hallgatóból 781-en nem kezdték meg tanulmányaikat, és erről nem értesítették a főiskolát. „Jelenleg nincs semmilyen következménye annak, ha egy sikeres felvételit tett hallgató – anélkül, hogy értesítené az adott egyetemet vagy főiskolát – nem kezdi meg tanulmányait” – magyarázta a rektor az indítvány jogosultságát.
Mivel a be nem iratkozott hallgatók egy részét – főként a jelenlegi gazdasági helyzetben – elrettentik a tanulás során felmerülő költségek, ezért a BGF fontosnak tartja az erőteljes és célzott tájékoztatást a különböző ösztöndíj-lehetőségekről, valamint az államilag finanszírozott és a költségtérítéses képzések közötti átjárhatóságról.
A BGF javasolja a központi ellenőrzés szigorítását a pótfelvételi eljárások során, ami teljes biztonsággal kiküszöbölhetné, hogy olyanok is ismét beadják jelentkezésüket, akik már felvételt nyertek valamely – igaz nem az első helyen megjelölt – intézménybe.
Azonnali és hatékony lépést jelentene a főiskola szerint, ha az intézmények saját hatáskörükben maguk rendelkezhetnének a be nem töltött képzési helyekről, illetve azok pótlólagos feltöltéséről. Ám ehhez módosítani kellene a jogszabályokat.
