Belföld

Gyurcsány: Megegyezés vagy SZDSZ

admin
admin

2008. 09. 10. 14:14

Gyurcsány Ferenc szerint az MSZP rendkívüli kongresszusának azt kell mérlegelnie, hogy kiáll a „Megegyezés" programja és a mostani kormány mellett, vagy elfogadja az SZDSZ által igényelt - bár részletesen még nem ismert - változásokat a kormányban, illetve programjában, annak érdekében, hogy a parlamenti többség mindenképpen biztosítható legyen.

A kormányfő véleménye szerint az MSZP kedd esti, ötórás elnökségi ülésen nem vita, hanem elemzés volt. Az elemzés abból indult ki, hogy Magyarországon kidolgozott, részletes programja egy pártnak van, amelynek viszont nincs biztos többsége a parlamentben. Akiknek ezen kívül többsége van, azoknak nem felétlenül ismert a programjuk, és nem ugyanazt akarják – idézte fel a miniszterelnök az MTI-nek adott interjújában.

Nem szabad elbújni (Fotó: MTI)

Nem szabad elbújni (Fotó: MTI)

Gondos elemzést és mérlegelést igényel, hogy a kialakult helyzetben mi a legjobb Magyarországnak, ennek érdekében mit csináljon az MSZP, hogyan szerezzen többséget a programjának az országban és a parlamentben. Erről öt órát nyugodtan beszélgetni nemcsak hogy nem sok, de nem is elég – hangoztatta a miniszterelnök.

Kongresszusi döntés

„Az MSZP elnöksége nagyon részletekbe menően megvitatta a helyzetet és okosan, felelősségteljesen viselkedett, amikor a rendkívüli kongresszus összehívása mellett foglalt állást” – értékelte a történteket.

Emlékeztetett arra, az MSZP kongresszusa 2006-ban arra adott felhatalmazást, hogy az MSZP a vezetésével, a liberálisokkal együtt kormányozzon. Úgy látja, kötelessége, hogy felhívja a kongresszus figyelmét arra: a két éve adott mandátum végrehajtása nehézségekbe ütközik.

Nem szabad elbújni

„Gondolja meg a kongresszus, hogy ebben a helyzetben milyen magatartásra ad felhatalmazást. Ez elől a kérdés elől nem szabad elbújni” – jelentette ki.

A miniszterelnök hangsúlyozta ugyanakkor, hogy mielőtt a szocialisták erre a kérdésre válaszolnak, tudniuk kell, meddig lehet eljutni az SZDSZ-szel való tárgyalásokban. Ezért helyesnek nevezte az elnökségi döntést, amely szerint szeptember 27-től számítva akár két hétig is hajlandó tovább tárgyalni az MSZP. Ezzel csökkentettük a nyomást az SZDSZ-en – fűzte hozzá.

14 éves szövetség

Gyurcsány Ferenc felidézte, az SZDSZ és az MSZP között 14 éves stratégiai szövetség áll fent. „Ma is így tekintek a liberálisokra, a szocialistáknak pedig dolguk, hogy a liberális oldal egészéhez fűződő felelősségből induljanak ki. Ki mással kellene nekünk megállapodni, ha nem az SZDSZ-szel?” – tette fel a kérdést.

Arra a felvetésre, hogy mi történik akkor, ha már csütörtökön, az első egyeztetés után megszakadnak a tárgyalások az SZDSZ-szel, úgy válaszolt: akkor ezt a magatartást fogják megpróbálni megérteni és elemezni.

Megérteni, mit akar az SZDSZ

„Nem tudunk más tenni: meg kell próbálnunk megérteni, az SZDSZ mit is akar igazából, mit akar az országgal, milyen javaslatai vannak. Azt már látjuk, hogy mit mondanak rólunk, azt szeretnénk jobban megtudni, hogy mit gondolnak az országról. Erre nekünk presztízs nélkül, érzékenység nélkül minden lehetőséget ki kell használnunk” – hangsúlyozta, hozzátéve: ebben az ügyben felelősen kell viselkedniük.

Arra a kérdésre, tudják-e, hogy a csütörtöki egyeztetésen a teljes SZDSZ támogatását bíró tárgyalási helyzet lesz-e, a kormányfő azt válaszolta: nem az MSZP dolga, hogy azon morfondírozzon, milyen mandátuma van az SZDSZ elnökének. Az MSZP-nek jóhiszeműen kell közelednie az SZDSZ felé, ha a párt elnökével tárgyal, akkor azt kell feltételezni, hogy a párt álláspontját képviseli – mondta.

Kötelesség

Arra a kérdésre, hogy miután a frakció és az elnökség is kiállt a „Megegyezés” program, és a kormány mellett, mennyi esélye van annak, hogy a kongresszus máshogy döntsön, a pártelnök úgy reagált: kötelességük feltenni a kérdést.

„Azzal a mandátummal, amivel a kongresszustól rendelkezünk, a mai állapotok szerint nem feltétlenül biztosítható az intézményes többség a parlamentben. Mivel ennek ma még nem látjuk a garanciáit, vissza kell mennünk a kongresszushoz. Ez a testület viseli annak a felelősségét, hogy ilyen helyzetben – amelyben bármelyik irány mellett döntünk, mindegyiknek van valamilyen kockázata – merre megy tovább” – közölte.

Nem személyekről

A miniszterelnök a személyéről szóló bizalmi szavazás lehetőségéről úgy nyilatkozott: a rendkívüli kongresszus összehívása nem személyekről, hanem stratégiai irányok meghatározásáról szól. Merre menjünk tovább akkor, amikor mindegyik lehetséges választásnak van valamilyen kockázata – fogalmazott.

A parlament feloszlatását az MSZP nem támogatja – hangsúlyozta. A többi párt majd eldönti, mit tesz – fűzte hozzá.
Gyurcsány Ferenc felhívta a figyelmet arra: egy fontos feltétel hiányzik az előrehozott választáshoz, nem lehet tudni, mit akar Orbán Viktor. Megjegyezte, eddig annyit lehet tudni – „azon túl, hogy hatalmat szeretne – egy nyilvánosan elmondani nem mert beszédéből”, hogy megváltoztatná a nyugdíjszámítási rendszert és felfüggesztené a nagyberuházásokat, a szakértőitől pedig azt, hogy felemelnék az áfát.

Nem királyt választunk

„Szerintem, ha csak nem királyságot szeretnénk, ahol királyt választunk, és ahol a személy a fontos és a program nem, akkor még egy feltételt teljesíteni kellene: abba kellene hagynia a Fidesznek a bújócskát. A párt népszerűsége eddig abból származott, hogy mindennel szembe ment, ami változás. Ebből népszerűséget lehet építeni, országot nem” – vélekedett.

Az ellenzéki pártok, pártvezetők tárgyalásairól Gyurcsány Ferenc úgy vélte: ha van javaslatuk adórendszerre vagy szociális rendszerre, akkor azt megfontolja. „Ha hatalmi ügyekben meg tudnak egymással állapodni, az pedig az ő dolguk” – mondta a miniszterelnök az MTI-nek.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

In this photograph taken on February 3, 2017, Nepalese women Pabitra Giri (L) and Yum Kumari Giri (R) sit by a fire as they live in a Chhaupadi hut during their menstruation period in Surkhet District, some 520km west of Kathmandu. - The practice of banning women from the home when they are menstruating is linked to Hinduism and considers women untouchable at this time. They are banished from the home -- barred from touching food, religious icons, cattle and men -- and forced into a monthly exile sleeping in basic huts. Chhaupadi was banned a decade ago, but new legislation currently before parliament will criminalise the practice, making it a jailable offence to force a women to follow the ritual. (Photo by PRAKASH MATHEMA / AFP) / TO GO WITH AFP STORY: Nepal-women-religion-society, FEATURE by Annabel SYMINGTON
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.