Egyperces néma felállással emlékeztek a képviselők a holokauszt áldozataira az Országgyűlés hétfői ülésnapjának kezdetén. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke ezt megelőzően emlékező beszédében azt mondta: az áldozatok előtti főhajtás, a “soha többé” megerősítése a legelemibb gesztus, amit tehetnek. Elmondta: szomorúsággal és szégyennel tölti el, hogy 1938-ban, 1939-ben és 1941-ben emberi szabadságjogokat eltipró, a méltóságot nem tiszteletben tartó, a polgári jogegyenlőséget sértő törvények születtek.
Gyurcsány kiáltványt ajánlott
Gyurcsány Ferenc felszólalását azzal kezdte, hogy amikor kormányfőként járt a washingtoni holokauszt múzeumban, akkor olyan országot képviselt, melynek polgárai szótlanul tűrték, hogy ismerősöket, barátokat, idegeneket vagy ellenségeket pusztán azért hurcoljanak el, mert valaki szerint mások. Hangsúlyozta: a szótlanság és a csend ugyanolyan bűnös tudott akkor lenni, mint a deportálásban aktív részvétel.
„Tegyük világossá, hogy nem értünk egyet, nem csatlakozunk a rasszista, kirekesztő, antiszemita gondolatokkal” – emelte ki Gyurcsány. A kormányfő arra kérte képviselőtársait, hogy írják alá a Zéró tolerancia kiáltványát, mely kimondja, hogy tanultak a holokausztból, ezért elhatárolódnak a gyűlöletkeltéstől. “Nem támogatjuk semmilyen formában sem azokat, akik erősítik a gyűlöletkeltést, a kirekesztést és a bűnbakkereső agressziót” – hangsúlyozta a kormányfő. ( A kiáltvány teljes szövege a cikk alján olvasható!)
Gyurcsány Ferenc felszólalása alatt a Fidesz és a KDNP képviselői, 2006. október 9-e óta először, nem hagyták el az üléstermet.
Bárándy Gergely későbbi felszólalásában egyébként az MSZP-frakciója nevében biztosította a miniszterelnököt a kiáltvány aláírásáról.
Hiller megköszönte Pokorninak az emléknapot
Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke felszólalásában hangsúlyozta: a holokauszt a magyar nemzeti történelem része. Kijelentette azonban, hogy magyarok voltak azok, akik elszállították honfitársainkat, és erre a tettre nem mentség az idegen megszállás. Pokorni elmondta, hogy április 16-át azért választotta a Fidesz emléknapnak még kormányzása alatt, mert ekkor állították fel az első gettókat Magyarországon.
Hiller István megemlékező beszédében arra helyezte a hangsúlyt, hogy a holokauszt kérdésében azonos utat járnak: a Fidesz – nagyon helyesen – emléknappá nyilvánította április 16-át, majd az MSZP, az ellenzékkel közösen, megnyitották a Holokausztt Dokumentációs Központot. Vasárnap pedig a parlamenti pártok tudtak együtt emlékezni, és hétfőn is mindannyian bent ülnek az ülésteremben.
Bárándy törvényjavaslatot nyújtott be
Bárándy Gárgely, az MSZP képviselője úgy emlékezett a deportálásokra, hogy öt társával törvénymódosító-javaslatotnyújtott be. Hangsúlyozta, a Büntető törvénykönyv részévé nyilvánítaná a gyűlöletbeszédet, de nem a kisebbségek védelme, hanem minden társadalmi csoport védelme érdekében. Indoklásában elmondta, az elmúlt 15 év bebizonyíttotta, hogy az nem elég visszatartó erő, hogy a közéleti szereplők elítélik a másokat sértő megnyilvánulásokat.
A képviselő beszéde közben egyébként Szili Katalinnak két perces szünetet kellett elrendelnie, mert Navracsics Tibor rosszul lett az ülésteremben.
Nem történhet meg még egyszer a holokauszt
Az ülés folytatásában Harrach Péter KDNP-s képviselő azt hangsúlyozta, hogy az egyik ember szenvedése és halála együttérzésre indítja a másik embert. Mint mondta, nem csak emberként, de felelős politikusként is látnunk kell a holokauszt kapcsán történteket. Hozzátette: az egyik leghatékonyabb megelőzés arra, hogy ne legyen újabb holokauszt, a “hiteles keresztény magatartás”.
Herényi Károly azt emelte ki, hogy az emléknapon hatmillió olyan emberre emlékezünk, akiket a múlt században a lehető legembertelenebb, legaljasabb módon öltek meg. A hatmillió között ott volt hatszázezer magyar honfitársunk is – tette hozzá az MDF frakcióvezetője. Véleménye szerint a hatmillió ember halálának két szó a tanulsága, mégpedig az: “soha többé”.
Eörsi frakcióvezetőként debütált
Eörsi Mátyás felszólalásában azt mondta, egy ország akkor tekinthető politikai közösségnek, ha vannak olyan alapvető ügyek, amelyekben egyetértés van. A holokauszt emléknapja kapcsán az új liberális frakcióvezető úgy fogalmazott: “ebben a ma mélyen megosztott országban óriási szükség van a halottak, egymás halottainak tiszteletére”. A liberális politikus szerint néhány tízezer szavazat nem érheti meg, hogy bárki is olyan szimbólumot használjon, amely alatt sok százezer magyart lemészároltak. Kiemelte: minden politikai erőnek meg kell tennie mindent, hogy az árpádsávos zászlók eltűnjenek a közterekről, a pártrendezvényekről.
Zéró tolerancia kiáltvány szövege
A szavak és a tettek erőszakot szülhetnek, de példát is mutathatnak. Tudjuk jól, hogy eddigi történelmünk legembertelenebb, legelvetemültebb tettét, a holokausztot az antiszemitizmus és a rasszizmus gyávaságban és önzésben fogant gondolatai, illetve szavai készítették elő. Ezért figyelmeztetünk a beszélők felelősségére, mint ahogyan figyelmeztetünk a csendben maradók, az elfordulók felelősségére is. Hiszen a holokauszt nemcsak az áldozatokra emlékeztet, hanem a gyilkosok mellett a felbujtókra és a passzív szemlélőkre is.
Éppen ezért a zéró tolerancia elvét hirdetjük meg mindazokkal szemben, akik gondolataikkal, szavaikkal és cselekedetekkel kirekesztenek, gyűlöletet szítanak, és akik vallási, faji, származási vagy nemi alapon különbséget tesznek ember és ember, magyar és magyar között. Nem vállalunk közösséget szélsőséges egyénekkel és csoportokkal. Elhatárolódunk az antiszemita és rasszista megnyilvánulások minden formájától. Semmilyen formában nem támogatjuk azokat, akik erősítik a gyűlöletkeltést, a kirekesztést és a bűnbakkereső agressziót.
Megértve a holokauszt mindannyiunkat érintő förtelmes és feldolgozhatatlan tragédiáját, így kell cselekednünk. És ezt ajánljuk példának valamennyi honfitársunknak, valamennyi tisztességes embernek.”
