A módosítások nem csak a kisebbségi törvényt, hanem a választójogi törvényt is érintik. A változtatások lényege, hogy olyan rendszert valósítsanak meg, amelyben valóban a kisebbségek tagjai választhatják meg intézményrendszerüket és képviselőiket. Erre még egy alkotmánybírósági határozat hívta per a pártok figyelmét. Ez kimondta: olyan megoldást kell találni, amely lehetővé teszi, hogy a magyarországi kisebbségek válasszák meg saját önkormányzatukat. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az “etnobiznisz” – amikor nem kisebbségi személyek is választhattak – minél nagyobb mértékben visszaszoruljon.
A most elfogadott rendszer önbevalláson alapul. Ez azt jelenti, hogy csak az szavazhat a kisebbségi választásokon, aki egy nyilatkozatban kisebbséghez tartozónak vallja magát. Ezt az önbevallást azonban nem lehet felülbírálni. Újabb szigorítás, hogy a kisebbségi önkormányzati képviselőjelölteknek nyilatkozniuk kell nyelvtudásukról. Így elkerülhető, hogy a kisebbségi nyelvet nem beszélők kerüljenek az önkormányzatokba.
A hatályos törvénnyel sokan visszaéltek
A hatályos törvény szerint minden magyar választópolgár szavazhat – az őszi helyhatósági választásokkal egy időben tartott – kisebbségi önkormányzati választásokon és bárki megválasztható, akit meghatározott számú, önmagát az adott kisebbséghez tartozónak valló személy ajánlott. Ez rengeteg visszaélésre adott okot, ezért volt szükség a törvény módosítására. A parlamenti pártok folyamatos párbeszédet folytattak a magyarországi kisebbségi önkormányzatokkal, ez tette lehetővé, hogy létrejöjjön a kompromisszum.
Sokáig vita tárgya volt egy olyan megoldás megvalósítása, hogy az adott kisebbség tagjairól listát vezettek volna. Erre az adott csoporthoz tartozó személynek regisztráltatnia kellett volna magát, és csak olyan személy jelöltethette volna magát, akinek a neve ezen a névsoron szerepel. A nyilvántartással szemben azonban sokaknak személyiségi jogi aggályai voltak, nem utolsó sorban a második világháború alatt és után bekövetkezett események emlékei miatt.
