Belföld

Jövőre 300 milliárd jut gyorsforgalmi utakra

Gyorsforgalmi utak építésére jövőre összesen 270-320 milliárd forintot fordít a kormány. A gazdasági miniszter a versenyképesség javítását többek között adócsökkentéssel, szolgáltató államigazgatással igyekszik elérni.

A költségvetés tervezete szerint jövőre gyorsforgalmi utak építésére állami, magán- és európai uniós források bevonásával összesen 270-320 milliárd forintot fordít a kormány. A mintegy 300 milliárd forintból az állami forrás 48 milliárd forint, a magánforrás 200-250 milliárd forintot tesz ki, míg az EU-val közös forrás 21,3 milliárd forint – mondta Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter soron kívüli kormányszóvivői tájékoztatón hétfőn Budapesten.

Ebből jövőre 90 kilométer gyorsforgalmi út készül el, és mintegy 218 kilométer szerepel az épülő és a pályázat alatt álló projektekben.

A költségvetés tervezete szerint az egyéb, közútfejlesztésre szánt forrásokból a tisztán állami hozzájárulás 75 milliárd forint, az Európai Unióval közös forrás 17,6 milliárd forint az önkormányzati hozzájárulás mellett. “Ez a forrás kevesebb, mint szükséges” – jegyezte meg a miniszter, „ezért nagyobb hatékonysággal kell felhasználni a rendelkezésre álló keretet”.

A költségvetési tervezet szerint jövőre a tárcához tartozó Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) kerete több mint 11,5 milliárd forint, a Környezetvédelmi és Infrastrukturális Operatív Programé (KIOP) pedig meghaladja a 8,2 milliárd forintot.

A miniszter szavai szerint Magyarország felzárkózásához, valamint az ország újrapozícionálásához stabil makrokörnyezetre, exportvezérelt növekedésre, működőtőke-importra, regionális terjeszkedésre, működőtőke-exportra, valamint korszerű iparpolitikára van szükség.

Jövőre a középpontba kerül a versenyképesség javítása, a külgazdasági stratégia megújítása és a külpiaci szervezetek koordinációja mentén a befektetés-ösztönzés, az uniós alapok hatékony kihasználása, valamint az infrastruktúra fejlesztés – mondta a tárca vezetője.

A versenyképesség javítását az adó- és járulékterhek csökkentésével, az ügyintézés egyszerűsítésével, a foglalkoztatás-bővítés ösztönzésével, a szolgáltató államigazgatással és az egyensúlyi növekedés feltételeinek biztosításával képzelik el.

Szavai szerint a befektetésösztönzésre fordítható összeg a költségvetésben szereplő 8,7 milliárd forinton túl, kedvező ajánlat esetén kormánydöntéssel megnövelhető. Az új külgazdasági stratégiához kapcsolódó intézményrendszerrel összefüggésben Kóka János elmondta: szükség van az ITDH proaktívabb, kisebb, “szolgáltatóbb, ügynökségibb” átalakítására.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik