1,2985-es árfolyamán valószínűleg elérte a csúcsát az euró a dollárral szemben, innentől kezdve a zöldhasúnak már erősödnie kell – hangoztatják az elemzők ország-világszerte. A gazdasági modellek szerint az egyensúlyi szint hosszabb (egyéves) távlatban valahol 1,10-1,20 dolláros kurzusnál van, kérdés, hogy a globális devizapiac nagy játékosai rásegítik-e a dollárt erre az egyensúlyi pályájára.
Az elemzők érveinek erejét tompítja némiképp, hogy már tavaly szeptemberben, 1,20 közeli állapotban ugyancsak attól volt hangos a szaksajtó, hogy a dollár túladottá vált, és elkerülhetetlen a korrekció, vagyis az amerikai valuta jelentősebb visszaerősödése. Ez még az amerikai elnökválasztás ellenére is elmaradt, sőt az euróval szemben a dollár további 8-10 százalékkal lett gyengébb – a folyamatosan esésre játszó (shortoló) spekulánsok legnagyobb örömére. Mindeközben természetesen más valutákkal szemben is erejét vesztette: a forinttal szemben például hétéves mélyponton áll, utoljára 1997-ben kellett mindössze 190 forintot kifizetni egyetlen dollárért.
|
Most azonban már nemcsak a fundamentális talajról építkező elemzők, hanem befolyásos európai politikusok is szívesen látnának trendfordulót. Az exportra erősen rászoruló európai piacok ugyanis megszenvedik a túl erős eurót, és számítások szerint a kontinens gazdasági növekedését akár fél százalékponttal is visszafoghatja a dollár, amennyiben továbbra is ilyen gyenge marad.
Megoszlanak a vélemények arról, hogy az Európai Központi Bank (EKB) beavatkozása nélkül korrigál-e a dollár-euró kurzus. Jean-Claude Trichet, az EKB elnöke mindenesetre hétfőn már a verbális intervenció eszközéhez nyúlt, mondván: az euró ereje már „majdnem brutális”. Az efféle kinyilatkoztatások után rendszerint szükség van némi hatásszünetre: hagyni kell, hogy a befektetők lreagáljanak rá, még akkor is, ha ettől a lépéstől aligha lehet megoldást remélni.
A verbális intervencióknak ugyanis nem szokott nagy hatásuk lenni. Az elemzők többsége ezért arra apellál, hogy amennyiben az euró-dollár áttöri a 1,30-as szintet, és netán eléri az 1,35-ös árfolyamot, akkor az EKB már kénytelen lenne közbelépni, és nagyobb tételben eurót eladni és dollárt vásárolni. (Egy-egy ilyen beavatkozásnál 2-10 milliárdnyi euróeladás szokott történni). Ennek néhány hetes távlatban azért igen kicsi az esélye – véli Barcza György, az ING makroelemzője, szerinte rövid távon a dollár megpihenésére és erősödésére lehet számítani, vagyis konkrétan arra, hogy a következő hónapokban 1,30 és valahol 1,25-1,27 közötti tartományban mozoghat az euró-dollár árfolyam. Ennél pesszimistább Szántó András, a Hamilton Tőzsdeügynökség elemzője, aki szerint az 1,27-es (esetleg 1,26-os) fordulóról igen hamar visszagyengül a dollár és meg sem áll az 1,35-1,40-es szintig.
|
Alaphelyzetben továbbra is áll a képlet: megtakarítani (különösen a devizakockázatot sem futó magyar befektetőknek) változatlanul forintban érdemes leginkább, ezáltal lehet ugyanis a legbiztonságosabban a legmagasabb hozamra szert tenni. Ha viszont valaki mindenképpen devizában szeretne spekulálni, akkor tudnia kell, hogy lényegesen nagyobb kockázatot vállal, és különösképpen figyelnie kell arra, hogy milyen időtávon gondolkozik. Egészen eltérő stratégia lehet ugyanis a gyümölcsöző akkor, ha néhány napos, néhány hetes vagy néhány hónapos távlatban szeretnénk profitot realizálni – mutat rá Szántó András.
Egészen rövid távon ugyanis valószínűleg érdemes lehet euróbefektetésünket dollárra váltani, majd a várhatóan néhány napig tartó megtorpanás után újra eurót vásárolni, ugyanis – Szántó András szerint – néhány hónap múlva már az is elképzelhető, hogy 1,35-1,40 körüli euró/dollár árfolyamot is látni fogunk. Hasonló állásponton van Zékány András, az ING elemzője is, aki szerint szintén legfeljebb átmeneti lendületvesztésről lehet szó az eurót illetően, vagyis a dollár hamarosan megkóstolhatja az 1,30-1,35-ös szintet is. Az elemző szerint ekkor az EKB intervenciójára is sor kerülhet, ám hosszabb távon ez sem lesz igazán hatékony.
Tőkeáttéttel
A devizaspekulánsok legkedveltebb terepe kétségtelenül a határidős piac. A hazai befektetők az érték- és az árutőzsdén is nyithatnak határidős pozíciókat, valamely bank, brókercég közreműködésével. Egy-egy euró/dollár kontraktus értéke ezer euró, de a minimum kötés 100 ezer euró (közel 25 millió forint). Az efféle tranzakcióknak egyébként jellemzően egyezrelékes díja van, vagyis a konkrét példánál maradva durván 25 ezer forintos jutalékkal is számolnunk kell. Természetesen nem kell 100 ezer eurónak megfelelő összeget likvidálni, letétként ennek töredékét kell csak elhelyezni, vagyis bárki a sokszorosával játszhat annak, amennyije ténylegesen van.
Egy-egy ilyen ügylet egyszeri jegyzési igénye például 950 ezer forint, bár vannak bankok, brókercégek, amelyek ennek másfél-kétszeresét követelik meg az ügyféltől. Egy kisbefektető pénztárcájához képest tehát itt nagybani spekulációról van szó, amelynek hozadéka és vesztesége is átlagon felüli lehet. Amennyiben a határidős jegyzés változik, akár újabb letétek befizetésére is kötelezhetik az ügyfelet, illetve végső esetben kényszerlikvidálásra is sor kerülhet. Emiatt érdemes mindenképpen veszteségminimalizáló, például stop-loss típusú megbízást adni a brókercégnek, vagyis meghatározni azt az értéket (mondjuk a letétként elhelyezett összeg felében), amelynél nagyobb veszteség esetén a brókercég automatikusan likvidálja a portfóliónkat.
