Belföld

Kormányzás – alkuk és pozíciók

A Gyurcsány-kabinet a kormányzati munka stabilitása érdekében lemondott a központi közigazgatás racionalizálásáról. Továbbra is vannak párhuzamos hatásköröket ellátó tárcák, hivatalok és államtitkárok.

Meglepetést keltett még MSZP-s parlamenti körökben is, hogy Nagy Sándor, miután leköszönt a területfejlesztési államtitkári posztról, alig huszonnégy óra leforgása alatt mégiscsak visszakerült a kormányba, a terület- és támogatáspolitika kormányzati koordinációjáért felelős politikai államtitkárként. A Figyelő úgy értesült, Gyurcsány Ferenc miniszterelnöki beiktatásának estéjén szűk körű partira hívta minisztereit a villájába, ahol az MSZP vezető politikusai, köztük Nagy Sándor is megjelent. Vele a kormányfő közel egy órán át tárgyalt négyszemközt, s ennek eredményeként jelentették be, hogy új megbízatást kap. Egyértelmű azonban, hogy e poszt kreálása sokkal inkább megfelel a politikai osztogatás, semmint a kormányzati munkamegosztásba illeszkedő, valódi feladat- és hatáskörrel rendelkező legfelső állami vezetői megbízatás kategóriájának.


Aprómunka


Nagy Sándor képviselte eddig a térségi, területi felzárkóztatás ügyét, koordinálta a Regionális Operatív Program végrehajtását. Az ő „harcának” eredménye, hogy a 2005-ös költségvetési javaslat szerint a régiók dupla annyi pénz elosztásáról dönthetnek, mint az idén. A térségfejlesztés stratégiai irányítását Kolber István tárca nélküli miniszter veszi át, aki korábban a Somogy Megyei Területfejlesztési Tanács, valamint a Balatoni Fejlesztési Tanács elnöki tisztét töltötte be, tehát rendelkezik szakmai tapasztalatokkal. Nagynak „aprómunka” marad, a 168 kistérségben működő kistérségi és vidékfejlesztési menedzserek, kormánymegbízottak, falugazdászok, illetve a régiókban működő pályáztatási szakemberek munkájának összehangolása.



Kormányzás – alkuk és pozíciók 1


Ám nem ő az egyedüli „politikai” kinevezett. Gyurcsány a kormányzati munka stabilitása érdekében alkut kötött a két koalíciós párt platformjaival, létrehozva „fantom-posztokat” is, s ezzel egyszersmind lemondott a központi közigazgatás racionalizálásáról. A politikai „béke” érdekében újabb és újabb államtitkárokat nevez ki, a központi igazgatás felparcellázódása azonban már a kormányzati munka hatékonyságát veszélyezteti. Lapzártánk idején úgy tudtuk, hogy az elkövetkező napokban Veress József Békés megyei MSZP-elnök kap államtitkári megbízatást: a Miniszterelnöki Hivatal EU- és fejlesztési ügyekkel foglalkozó államtitkáraként dolgozik tovább. Kolber politikai államtitkára várhatóan Suchman Tamás korábbi privatizációs miniszter lesz, míg az agrártárcától távozó Szanyi Tibor a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium államtitkári posztját tölti majd be.

Ugyancsak államtitkári besorolást és juttatásokat élveznek a miniszterelnök mellett létrejövő tanácsadó testületek vezetői, köztük Toller László, aki az önkormányzati kabinetet vezeti, továbbá Burány Sándor volt munkaügyi miniszter, aki a gazdaságpolitikai tanácsadó testület élén áll majd. A kormányzati feladat- és hatáskörök felszeletelése éles ellentétben áll az olcsó és hatékony állam megteremtésének ígéretével. Ráadásul Gyurcsány megerősítette tisztségében Sárközy Tamás jogászprofesszort, aki a központi igazgatás racionalizálásán dolgozik. Úgy tűnik, hiába, mert a politikai realitás mást diktál.

Egy, a Figyelőnek nyilatkozó felső vezető arról számolt be, hogy eddig is általános volt a párhuzamos hatásköröket ellátó tárcák, hivatalok és államtitkárok „egymással való vetekedése, rivalizálása”. „Egy reformot nem lehet több központból irányítani, ezért bukott meg a Radnai György által kidolgozott egészségügyi reform is. Ha ugyanarra a feladatra több szervezetet állítanak rá, óhatatlan a hivatali és személyi összeütközés, mindegyik hivatal a saját fontosságát fogja hangsúlyozni” – hangzott a kritika. A térség- és településfejlesztés ügyével jelenleg három minisztérium, két tárca nélküli miniszter, két országos hatáskörű szerv, valamint Nagy Sándor államtitkár foglalkozik. A területfejlesztés eddigi egyik legnagyobb problémája: a párhuzamosan futó helyi és ágazati programok továbbra is élnek, ezért azokat a jövőben mindenképpen koordinálni kell. Ellenkező esetben a hazai és uniós források anélkül folynak szét a rendszerben, hogy átütő eredményt hoznának.


Kötöttség


Az összehangolás szükségességét Kolber István tárca nélküli miniszter is hangsúlyozza. Ennek ellenére nem tart a hatásköri párhuzamosságoktól, mert mint a Figyelőnek érvelt, soha nem a leírt statútumok betűje a mérvadó. Rengeteg módszer van a kooperációra, amivel az átfedéseket ki lehet iktatni. „Én amúgy is kooperatív, együttműködésre kész ember vagyok, nem halmozom a hatásköröket, s nem irigyelek el mástól területeket, a nálam jelentkező feladatokat pedig nem helyezem más vállára” – fogalmazott. Ugyanakkor elismerte, hogy a forráskoordináció ma még nem tökéletes, ezért az elkövetkező hónapok egyik feladata, hogy a tárcák hangolják össze fejlesztési célú forrásaik felhasználását. 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.