Belföld

Felfedezett német bevándorlók – hol a helyük?

Kulturális asszimilációért cserébe ingyenes nyelvtanfolyamokat kínál a bevándorlóknak a német állam. A belügyminiszter szerint a nemek közötti egyenlőség elfogadása kulcskérdés a bevándorlók integrációja szempontjából.

A frissen elfogadott német bevándorlási törvény első ízben ismeri el jogszabályban a külföldi „bevándorló” munkaerő iránti igényét Németországban. Heves viták előzték meg a végleges szöveget, amely a szakképzett munkaerő “ellenőrzött” bevándorlását írja elő.

Könnyebb bejutni és kikerülni is 

A jogszabály utat nyit a szakképzett külföldi munkaerő beáramlása előtt német földön, a bevándorlók hatékonyabb integrációját szorgalmazza a német társadalomba, új szabályokat állít fel a menedékjog megadásával kapcsolatban, valamint meggyorsítja és egyszerűbbé teszi a nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyek kitoloncolását. A bevándorlásnak különös jelentősége lehet, ismerve a tényt, hogy a német társadalom – csakúgy mint több más európai társadalom – elöregedőben van.

Az úgynevezett “ellenőrzött bevándorlás” koncepcióját először Gerhard Schröder kancellár 2000-ben terjesztette elő, az elmúlt négy év folyamán pedig alapos szakmai és parlamenti viták tárgya volt, míg végül 2004. június 17-én minden politikai párt áldását adta rá. Otto Schilly német belügyminiszter a Financial Times Deutschland újságnak adott interjúban elmondta, hogy a jogszabály megalkotásával Németország maga mögött hagyta azt az elméletet, hogy az ország nem bevándorló állam, és végre hangsúlyozta azt a tényt, hogy a 82 milliós német népességből 7,3 millió fő külföldi.

A közös nyelv ára





Kit érdekel?
Egy korábbi, az Eurobarometer által készítet felmérés szerint 10 EU-állampolgárból 6 mutat érdeklődést az EU bevándorlási politikájával szemben, miközben pontosan 50 százalékuk véli úgy, hogy további információra lenne szüksége a témával kapcsolatosan. Az EU állampolgárok 21 százaléka – úgymond – aktívan toleráns a bevándorlókkal, tehát szívesen elősegítené a társadalmi integrációjukat. 40 százalékuk passzív toleráns. 14 százalék intoleráns, és 25 százalék ambivalens módon áll a bevándorlók problémájához.

Az új törvény egyik érdekes célkitűzése a külföldiek sokkal hatékonyabb integrációja a német társadalomba. A kormány ezért vállalja, hogy fizeti a bevándorlók számára biztosított német nyelvtanfolyamok jelentős részét, amely összegszerűen 215-235 millió eurójába kerülhet a német büdzsének. Schilly hangsúlyozta, hogy az újdonsült letelepedőknek mindent meg kell tenniük az “integrálódás és asszimiláció” érdekében. A belügyminiszter úgy vélte, hogy “ha egy külföldi nem tiszteli a nemek közötti egyenlőséget, akkor ez a személy nem veti alá magát a német alkotmánynak, és így nem élhet Németországban”.

Az integráció kérdése heves viták tárgya volt az utóbbi időben az Európai Unió szintjén is; a holland elnökség egyik célkitűzése, hogy lehetőleg elérjen egy egyezményt az integrációs politika alapvető céljairól és alapelveiről. A tagállamok bevándorlási szabályozása az egyes EU-tagoknál különböző, bizonyos országok kötelezővé teszik a letelepedőknek a nyelvórákat és az állampolgársági ismeretek tanulását is, mások lazább feltételeket szabnak a honosításhoz.


Külön-külön szabályozzák

Korábban felmerült, hogy uniós keretbe foglalják a menekültügyek kezelését, ezáltal növelendő az integrációs stratégiák koherenciáját a tagállamokban. A tavaly júniusi szaloniki csúcson azonban az állam- és kormányfők úgy döntöttek, hogy ennek a kérdésnek a tagországok hatáskörében kell maradnia, de ezzel együtt megállapították, hogy a politikák tagállami kialakítását uniós ernyő alatt kell koordinálni.





Együtt kéne
A Bertelsmann Alapítvány munkatársa, Annette Heuser a bevándorlók integrációjának uniós szintű, nyílt koordinációját sürgette. Szerinte ezzel hatékony integrációs politika lenne kialakítható, valamint a tagállami megoldások egymással való összehasonlíthatósága válna lehetővé. Az Amszterdami Egyetem professzora, Rinus Penninx figyelmeztetett, hogy az uniós koordináció is csak olyan integrációs folyamatokat terjeszthet el, amelyek helyi szinten működőképesek és kultúraspecifikusak. Azt is megjegyezte, hogy az idegenellenesség erősödésével és a szélsőjobboldali pártok választási sikereivel egy időben egyre nehezebbé válik a tényeken és nem a népszerű nézeteken alapuló módszerek alkalmazása és terjedése.

Az Európai Politikai Központban nemrég Antonio Vitorino igazság- és belügyi biztos azt mondta, hogy „uniós keretre van szükség az integrációs stratégiák koherenciájának növelése érdekében” és a bizottság „annak érdekében dolgozik majd, hogy néhány közös alapelvet alakítsunk ki az integráció terén a következő hónapokban, azért, hogy sokkal koherensebb európai keretben alakulhassanak ki a nemzeti politikák”.


A biztos megemlített néhány megállapítást az EU migrációval és integrációval foglalkozó 2004-es éves jelentéséből, amelyet az igazság- és belügyi tanács július 19-20-i ülésén tesznek közzé. „A jelentés világosan azt mutatja, hogy a tagállamok általában a munkához jutást tekintik a sikeres integráció kulcsának. A nyelvtudás hiányát, valamint a szaktudás elismertetéséből adódó problémákat tartják a munkához jutás fő akadályainak a bevándorlók esetében” – mondta Vitorino. A dokumentum azonban arra is rámutat, hogy a városi élet, valamint a lakhatási problémák még mindig sok gondot okoznak több tagállamban is, és kifejezetten jelentkeznek azokban az európai nagyvárosokban, ahol a bevándorlók számaránya növekszik.

A biztos jelezte, újraindítja a vitát a bevándorlók munkavállalási engedélyhez jutásáról a bizottsági „zöld könyv” megjelentetésével

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.